Belátható időn belül nincs reális esély az egészségügyi dolgozók jobb erkölcsi és anyagi elismerésére.
 |
Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a programról folyamatosan egyeztetnek a szakmai képviseletekkel. Megítélése szerint amit eddig a kormány az egészségügyi dolgozóknak ígért, az teljesítette is. Emlékeztetett a kormányváltás után nyújtott 50 százalékos béremelésre, melynek hatásaként a szakmák bérezési rangsorában a tizenhatodik helyről a tizedikre került az egészségügy. A főosztályvezető elismerte, hogy az ágazat létszámhiánnyal küzd, ám adatai szerint összességében csökkent a betöltetlen állások száma. Orvoshiány elsősorban a „paraszolvenciamentes" szakmákban és egyes régiókban tapasztalható. Huszár András úgy látja, hogy a szakemberek pótlásáról csak helyben, az önkormányzatok gondoskodhatnak.
A főosztályvezető túldramatizáltnak minősítette az orvosok külföldre vándorlása miatti aggodalmat, bár az nem tudható, hogy pontosan hányan és milyen időtávra vállaltak más országban munkát. Egyetértett azzal, hogy itthon rossz az orvosok és a szakdolgozók „bérbeállása", hozzátéve: ebben az ügyben a következő években nem várható jelentős javulás. Mint mondta, a megoldás egy hosszú távú, több választási ciklusra szóló egészségügyi program elindítása lenne, ám ez eddig egyik kormánynak sem sikerült.
Huszár András kitért arra is, hogy az Európai Unió direktívái az ügyeleteket nem határozzák meg munkaidőként. A tárca álláspontja szerint meg kell várni, hogy más országok gyakorlatában hogyan érvényesül az ügyeleteket munkaidőnek nyilvánító uniós bírósági döntés. „Nem egyedül Magyarországnak kellene megtenni azt a lépést, ami tönkreteszi az egészségügyet" – jegyezte meg a főosztályvezető. Szerinte nálunk a következő időben az egészségügyi struktúra átalakítására van csak lehetőség, például a sürgősségi és az onkológiai ellátás fejlesztéséhez kapcsolódóan.
Az 50 százalékos béremelés jó volt, de hatása mára amortizálódott – fejtette ki Gógl Árpád. A fideszes képviselő a jövő esztendőtől az ideinél is rosszabb állapotot vár abból a tényből következtetve, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) összevont járó- és fekvőbeteg kasszája 33 milliárd forinttal kevesebb lesz az ideinél. Hasonló következtetésre jutott Csáky András (MDF) képviselő. Kárpáti Zsuzsa (MSZP) és Tóth István (MSZP) pedig az átfogó egészségügyi bérpolitikai gyors kidolgozását várja a szaktárcától.
A parlamenti bizottság ülésén Éger István is szót kért. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke elvesztegetett időnek minősítette azt a két évet, amióta a minisztériummal az egészségügyi humán erőforrás fejlesztéséről egyeztetnek. Kijelentette, hogy az ügyeleti díjak kifizetése kapcsán a szaktárca tudatosan mellébeszél, pedig a miniszterelnöktől megvan a felhatalmazás a túlmunka elismerésének jogi rendezésére.
A tájékozódó ülést lezárva Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság elnöke háttér joganyagot kért ahhoz az esetleges testületi kezdeményezéshez, hogy egy meghatározott bérezési szint alatt az orvosok ne vállalhassanak munkát.
A megbeszélést követően Éger István újságírókkal közölte: csalódást keltettek benne az elhangzottak, mert nem hoztak megoldást az orvosok gondjaira. Sőt, úgy érzékelte, mintha a szaktárca ki akarna térni az ügyeletek díjazásának megoldása elől. Ennek magyarázata szerinte az lehet, hogy a kifizetésekre nincs fedezet.
 |
| nagyban |
 |
| nagyban |
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!