Kevés jelentés érkezik a kórházi fertőzések online jelentő rendszerébe, holott a jelzés kötelező az intézményeknek.
A kórházi fertőzések magas halálozással, jelentős többletkiadással járó gondok. A fertőzések átlagos incidenciája tíz százalék. Tudományos evidenciákkal bizonyított tény, hogy a kórházi fertőzések 30-50 százalékban megelőzhetőek a megfelelő infekciókontroll eszközökkel, melyek alapja a fertőzések monitorozása, azaz a surveillance.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által életre hívott Betegbiztonsági Fórum legutóbbi találkozóján ezzel az egyik legfajsúlyosabb betegbiztonsági problémakörrel foglalkoztak résztvevők, dr. Belicza Éva programvezető irányításával. Arra igyekeztek választ keresni, hogy milyen ajánlásokat, elvárásokat fogalmazzanak meg a biztonságosabb ellátás érdekében.
A szakemberek számítása szerint évente kilencvenezer kórházi fertőzés történik Magyarországon, ezer beteg meg is hal emiatt. A legtöbbször sebfertőzés és véráramfertőzés fordul elő, a leggyakoribb kórokozó pedig a legtöbb antibiotikumnak ellenálló MRSA nevű szuperbaktérium. A fertőzések számához képest a kórházak csak évi kétezer esetet jelentenek, pedig a leggyakoribb és legveszélyesebb fertőzéstípusokat kötelező jelenteniük.
Dr. Böröcz Karolina, az Országos Epidemiológiai Központ vezetője elmondta, hogy az epidemiológia egyik speciális területe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése. Annak ellenére, hogy a kórházhigiéne hazánkban több mint 30 éves múltra tekinthet vissza, az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben előforduló sporadikus kórházi fertőzések országos gyakoriságainak megismerésére irányuló kísérletek nem voltak eredményesek. A kórházhigiénét felváltó, céljaiban azonos, módszereiben azonban eltérő infekciókontroll olyan járványügyi gyakorlat, melynek alapja a nosocomialis fertőzések surveillance-a, és olyan intézkedések meghozatala, amelyekkel a fertőzések megelőzhetőek, illetve számbeli előfordulásuk minimalizálható – ez a törekvés egyébként a népegészségügyi prioritások között szerepel.
A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2004 végén kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a hazai kórházak közötti és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatbázisokat hozzanak létre olyan kórházi fertőzésekre vonatkozóan, melyek bizonyítottan nagy arányban megelőzhetőek. A fertőzések rizikótényezőinek megismerése, elemzése révén költséghatékony megelőzési módszerek kidolgozása a cél, olyan indikátorok fejlesztése, amelyekkel bizonyos egészségügyi szolgáltatások minősége meghatározható. A NNSR online jelentő rendszer, ahová kötelező jelenteni a nosocomialis járványokat, a nosocomialis véráramfertőzéseket (mindössze 54 kórház jelent), illetve a multirezisztens kórokozók által okozott kórházi fertőzéseket, amelyeknek több mint harminc százaléka halálos.
A fórumon többször alapvető gondként fogalmazódott meg, hogy rendkívül alacsony a kórházak jelentési hajlandósága, holott a nosocomialis fertőzések megelőzése intézményi érdek: amellett, hogy költségnövelő tényező, a minőségügy és a kórházi akkreditáció egyik fontos eleme. A szakemberek szerint a kórházak vezetői közül csak kevesen értik meg, hogy a fertőzések miatt nekik van a legnagyobb felelősségük, a menedzsment általában nem elég elkötelezettek az infekciókontroll iránt.
Mivel lehetne ösztönözni a jelentési hajlandóságot? – kérdezte dr. Belicza Éva a fórum résztvevőitől, hiszen a megelőzés olcsóbb, mint a már kialakult fertőzés gyógyszerezése, ráadásul a fertőzések harmada, akár fele megelőzhető.
Vélhetően hatósági eszközökkel tudják kikényszeríteni a nagyobb együttműködést, fogalmazott dr. Németh Irén, az OTH járványügyi főosztálya főosztályvezető helyettese, hiszen a működési engedélyek megújításának részét képezik a fertőzési indikátorok is. Félnek a kórházak a hatóságoktól, s úgy tűnik, az intézmények igyekeznek letudni a feladatot azzal, hogy néhány esetet jelentenek, de túl sokat nem, nehogy büntetés legyen a vége. A szankcióktól való félelmet egyenesen demagógiának minősítette dr. Németh Irén, ugyanis az ÁNTSZ soha nem alkalmazott és nem is kíván a továbbiakban sem retorziót alkalmazni a jelentőkkel szemben.
Tájékoztatásából az is kiderült, hogy 2007-ben kezdték meg a szakfelügyeleti rendszer kialakítását: hét régióban hét szakfelügyelő orvos tevékenykedik az infekciókontroll szakterületen, kifejezetten a szakmai segítés céljával. A résztvevők azt is megtudhatták, hogy bár kiemelt kérdés az infekciókontroll, nem tervezik finanszírozási feltétellé tenni.
Prof. Kullmann Lajos, a Magyar Kórházszövetség képviselőjeként úgy vélekedett, hogy nagyon is emberi dolog, hogy nem szeretünk a hibáinkról beszélni, és ez még véletlenül sem magyar sajátosság. Ráadásul túl sok a jelentési kötelezettsége az intézményeknek, egyre nehezebben tudnak megfelelni az adminisztrációs követelményeknek, amelyek nagy terhet rónak a betegellátásban dolgozókra.
A Betegbiztonsági Fórum második összejövetelének végén is felvetődött egy olyan kiadványsorozat megjelentetésének ötlete, amely a betegesések után a kórházi fertőzésekkel, leginkább azok megelőzésével foglalkozna közérthető nyelven, s a füzetek az interneten is elérhetők lennének, amennyiben támogatót találnak a kiadáshoz.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!