Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

Néhány száz büntetőügy kerülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróság büntetéskiszabással kapcsolatos, júliusban kihirdetett döntése nyomán - mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. A legfelsőbb bírói fórum büntető kollégiumának korábbi vezetője ezen kívül beszélt az új Btk-ról és a hálapénz jogi megközelítéséről is.

Közölte, nem függhet a munkáltató hozzájárulásától, hogy bűncselekmény-e a hálapénz. Az új Btk. szabályozása alapján csak az előzetesen - a gyógyítás feltételeként - kikötött előnnyel kapcsolatban merülhet fel vesztegetés gyanúja. A hálapénz azonban általában utólagos juttatás. Amennyiben a beteg részéről ez egyben önkéntes is, úgy aligha tekinthető jogellenesnek. Mindez tehát jogalkotói döntést igényel, mert a jogalkotó felelőssége, hogy az egészségügy terén, hol vonja meg a kriminalizálás határait.

A Kúria elnökhelyettese kitért arra is, hogy nőtt a büntető kollégium ügyforgalma: 2014 első hét hónapjában 1077 ügy érkezett, EZ 10 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakának adatainál. Az Ab-döntés nyomán az év végére a szám elérheti a 2000-t, ami a tavalyihoz képest már 20 százalékos növekedés.

Az egy éve hatályba lépett új Btk.-val kapcsolatban a büntetőjogász elmondta: a büntető törvénykönyv kodifikációja során nagy vitát kiváltó olyan új rendelkezések, mint a vétőképesség határának - bizonyos esetekben - 12 éves korra leszállítása, vagy a szituációs jogos védelem szabályai az ítélkezési gyakorlatban eddig nem vetettek fel jogértelmezési nehézségeket. Az ítélőtábláktól és törvényszékektől érkező információk szerint általában megállapítható, hogy az új Btk. nem lassította a büntető igazságszolgáltatást.

A régi és az új Btk. még évekig együtt fog élni, hiszen az elkövetés időpontjában hatályos kódexet kell alkalmazni, kivéve, ha a másik kedvezőbb az elkövetőnek. Hosszú évekbe telhet még, mire a büntető ítélkezésben uralkodó lesz az új Btk. alkalmazása - tette hozzá a szakember.

Kónya István ugyanakkor megjegyezte: olykor bizonytalanság figyelhető meg abban a kérdésben, hogy a régi vagy az új Btk.-t kell alkalmazni, ugyanis esetenként csak több törvényi rendelkezés egyidejű vizsgálatával, számos törvényi következmény összehasonlításával lehet eldöntetni azt, hogy az új törvény enged-e enyhébb elbírálást a korábbihoz képest. Ebben a témakörben a Kúria már alkotott kollégiumi véleményt, de a kérdés még nincs lezárva, ezért elképzelhető, hogy a jogértelmezési vitákra jogegységi határozat tesz majd pontot.