Azt ugyan még nem tudni, melyikre, de valamelyik kormányra biztos rádől a nyugdíjrendszer, ha minden úgy marad, ahogy most van.
Ősszel ismét napirendre kerül a nyugdíjrendszer korrekciója. Ennek keretében - az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően - tízről tizenöt évre emelik az özvegyi nyugdíj feléledésének idejét.
Napirendre kerül az úgynevezett előrehozott nyugdíj. Ez utóbbi meghatározott korosztályok számára jelent átmenetet a korábbi és a jelenleg érvényes, 62 évesen esedékes nyugdíjkorhatár között. Az átmeneti rendelkezés értelmében 2009-től 59 évesen, 40 évnyi szolgálati idővel lehet elmenni teljes összegű nyugdíjba. A járandóság összegét csak azoknak csökkentik, akiknek ennél kevesebb, 37-38 vagy 39 év szolgálati idejük van.
Tavaly ősszel a Munkaügyi Minisztérium egyszer már előrukkolt egy szigorítási javaslattal. Ennek értelmében 2009. január 1. és 2009. december 31. között a 61. életévüket már igen, de a 62.-et még be nem töltött, nyugdíjba vonulni szándékozók ellátását annyiszor 0,1 százalékkal kurtították volna meg, ahányszor 30 nap hiányzik 62. életévük betöltéséhez. A korábbi tervek szerint nagyobb „büntetésre" számíthattak azok, akik 61. életévük előtt választják a nyugdíjat. Ez esetben 1,2 százalékos, valamint további annyiszor 0,2 százalékos csökkentést szenvedett volna el a megállapított nyugdíj összege, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez.
Ezt a rendszert 2010 január elsejétől tovább szigorították volna, még inkább megkurtítva a járadék nagyságát: 61-62 év között 30 napontként 0,3 százalékkal, míg a 61. életév betöltése előtt 3,6 százalékkal, valamint annyiszor 0,4 százalékkal mérsékelve a megállapításra kerülő nyugdíj összegét, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életév betöltésétől.
A tavaly őszi előterjesztés szerint a nők 2010-től 60 éves korukban kérhették volna korai nyugdíjazásukat. A fentiek szerint megállapított nyugdíj összegének újraszámolására azonban a tényleges nyugdíjkorhatár, a 62. év betöltése után sem keríthettek volna sort.
Az egy évvel ezelőtti javaslat elfogadására végül is a szabaddemokrata képviselők „átszavazása" miatt nem került sor. Az SZDSZ-es képviselők mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy míg az 1997-ben elfogadott nyugdíjreform a munkában eltöltött évekre - szolgálati időre - teszi a hangsúlyt, az előterjesztés e helyett az életkort részesítette előnybe.
Azt még nem lehet tudni, hogy az elmúlt egy évben miben és mennyiben finomodott a kormányzati javaslat. Erre néhány héten belül kapunk választ, mivel ekkor új előterjesztés jelenik meg az országgyűlési képviselők asztalán.
Lapunk információja szerint terítékre kerülne a rész- és a minimálnyugdíj kérdése, valamint az úgynevezett második pillér korrekciója is.
A politikailag igen érzékeny nyugdíj-ügy számos egyéb, megoldásra váró problémával összefügg. Ilyen többek között a foglalkoztatás. Beszédes adat, hogy míg az unióban tavaly 64,4 százalék volt a foglalkoztatási ráta, addig nálunk ez 57,3 százalék. Nem könnyíti a helyzetet, hogy Magyarországon mintegy két millió ember tartozik a képzettség nélküli kategóriába, közülük egy millióan 50 éven felüliek. Nem túl biztató az adat az sem amelyből kiderül: nálunk a fél milliónyi rokkant mindössze 8-9 százaléka dolgozik, míg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék. Igaz, a szakértők úgy vélik, a fenti aránynál - alig tíz százalék - Magyarországon is több rokkant vállal munkát, ám ezt feketén teszik.
Bár politikailag igencsak sikamlós téma, nem halogatható a nyugdíjkorhatár további emeléséről megkezdeni a szakmai, társadalmi vitát, vélik a szakemberek, akik szerint a döntésre pár éven belül mindenképp sort kell keríteni. Ezzel kapcsolatban az egyik legbeszédesebb érv egy adat: míg alig tíz éve 500 milliárd forintot kellett hozzátenni a kifizetendő nyugdíjak összegéhez, a költségvetés 2007-ben már 2600 milliárd forinttal kényszerült pótolni nyugdíjkasszában tátongó hiányt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!