Némi növekményt tartalmaz a jövő évi alapellátási kassza, és végre online jelenthetnek a háziorvosok.
Megkezdődött az együttgondolkodás a háziorvosokkal, jelentette be Szócska Miklós: az alapellátás megerősítése érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára konzultációra hívta a felnőtt és gyermek háziorvosokat. Rengeteg kérdés hangzott el, s szünet közben tartott gyors sajtótájékoztatót az egyeztetés közben Szócska Miklós és Beneda Attila kabinetfőnök (aki maga is háziorvos).
Az év végi kasszasöprés egyik kedvezményezettje az alapellátás volt, utalt bevezetőjében az államtitkár a nemrégiben bejelentett 1,7 milliárd forint idén tervezett szétosztására, majd sorolta a kedvező változásokat.
Ígérik a kompetenciák bővítését a recept- és eszközfelírás körében, illetve a szakorvosi vizsga elfogadását az alapellátásban. Mint már többször elhangzott, új szabályozás készül a praxisjog intézményéről.
Az indikátor alapú teljesítményfinanszírozásra két és félszer annyi pénz lesz jövőre, mint idén (tehát havonta százmillió forint helyett 250 millió), és semmiképpen nem járhat többletadminisztrációval a doktorok számára.
Az értelmetlen adminisztráció (deregulációs törekvések egyike) csökkentése jegyében floppy helyett végre online jelenthetnek az OEP-nek a házi felnőtt- és gyermekorvosok. Az OEP rendszerén keresztül pedig jobban ráláthatnak a betegeikre, pontosabban következik pácienseik közfinanszírozott ellátásait, így a más szolgáltatónál végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat, kiszűrve a párhuzamos vizsgálatok lehetőségét, jelentette be Beneda Attila. Megjegyezte: a zárójelentések természetesen nincsenek ebben a rendszerben, csak a vizsgálatok.
Ez mind szép, ám leginkább a pénz, a finanszírozás érdekelte a hallgatóságot. Ezen a vonalon még nagy a bizonytalanság, derült ki, inkább csak elképzeléseket hallhattak a háziorvosok. Így például tervbe van véve két-három milliárd forinttal a praxisalap létrehozása, ám hogy ki finanszírozza (bank, állam), milyen formában juthatnak hozzá a praxis adásvétele során a felek, még a jövő zenéje. Szintén bizonytalan a mikéntje, de a jövő év második felétől tervezik bevetni azt az elkülönített forrást, amely az eszközfinanszírozást szolgálná.
A praxisokra kirótt iparűzési adó eltörlését is sokan felvetették, ám az adópolitikai döntésekben nem illetékes az államtitkárság, noha támogatják a szándékot.
Az Állami Számvevőszék alapellátást vizsgáló ellenőrzésének eredményeit alapdokumentumnak fogják tekinteni, szögezte le Szócska Miklós, hozzátéve, hogy egyébként minden olyan ellenőrzést, amely cél nélküli, már most kivettek a rendszerből.
Jelenleg 150 tartósan betöltetlen praxis van (120-nak évek óta nincs saját orvosa), ezért kérdés, hogy mindegyik fenntartható-e. Megoldást jelenthet a csoportpraxisok és a praxisközösségek kialakítása.
Az alapellátás kasszájában némi növekmény mutatkozik 2011-re, a finanszírozást pedig több okból is javítani kell. Ezek közül az egyik legfontosabb: a háziorvosi privatizáció legnagyobb hátránya, hogy minimális bért tudnak az orvosok fizetni maguknak, kis táppénzre és főleg kis nyugdíjra számíthatnak. Ezért is dolgoznak közülük sokan még jóval nyugdíj után is.
Szócska Miklós szerint az ágazati vezetés három fő stratégiai fejlesztési irányt jelölt ki a jövőre vonatkozóan, amelyeket kis lépésekben, de folyamatosan munkával kívánnak elérni: egyrészt újragondolják az alapellátási finanszírozás rendszerét, márészt kezelni kívánják a humánerőforrás krízishelyzetet, harmadrészt integrálni és fejleszteni akarják az informatikai rendszereket az alapellátásban.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!