Sokan titkolják rákbetegségüket: az onkológián azért kérnek hétvégi kezelést, mert féltik a munkahelyüket.
Sok rákbeteg retteg attól, hogy a munkahelyén megtudják betegségét: attól tartanak, emiatt hátrányok érhetik őket – hangzott el a Rákbetegek Országos Szövetségének budapesti országos fórumán. – A betegeink között rendszeren előfordul, hogy azt kérik: hétvégén legyen a kemoterápiás kezelésük, amiatt ne kelljen műszakot cserélniük, mert nem szeretnék, ha a főnökük tudomást szerezne a betegségükről – erősítette meg az egyik betegszervezeti képviselő által felvetett problémát saját tapasztalatai alapján Bodoky György, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai osztályvezető főorvosa.
Hozzátette: ha törvényi úton nem lehet elégtételt venni, fel kell használni a nyilvánosság erejét a munkaadók általi diszkrimináció elleni küzdelemben.
Bodoky György elmondta: napról-napra növekszik a daganatellenes terápiák igénye. A megállapítást azzal indokolta: a társadalmak idősödése, a daganatos betegségek gyakoriságának növekedése, az egészségtudatosság erősödése, a betegszervezetek működése és az iparági innováció mind ez irányba hat, ami számos dilemmát vet fel. A finanszírozással összefüggésben a professzor kijelentette: „semmilyen körülmények között nem lehet a gyógyszerek finanszírozását például életkorhoz kötni, senkinek nincs joga megvonni az idős emberektől annak a lehetőségét, hogy hozzájuthassanak a legkorszerűbb terápiákhoz."
Székely: a lakosság felelőssége óriási
A konferencia deklarált célja az volt, hogy kezdeményezze a Nemzeti Rákellenes Program felélesztését, aktivizálását. A rendezvényen előadó Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta: „a program működik." – A méhnyakrákszűrés eredményeképpen 10 ezer nőnek fedezték fel időben a daganatos elváltozását, sokan meggyógyultak, illetve az orvosok sok asszonynak meg tudták hosszabbítani az életét vagy lassíthatták betegsége előrehaladását. Kétségkívül jobb lett volna, ha nem a nők 40 százaléka, hanem 100 százaléka elmegy a szűrésre, mert akkor jóval több életet lehetett volna megmenteni, de ez nem kisebbíti az eredmények értékét – fogalmazott Székely Tamás, majd többször hangsúlyozta a lakosság felelősségét abban, hogy igénybe veszik-e a felkínált szűrési lehetőségeket, illetve elbagatellizálják-e jelentkező panaszaikat.
A szaktárca vezetője hangsúlyozta: sok elhanyagolt rákbeteg kerül az orvosokhoz, túl sok esetben fedezik fel csupán melléktünetként a rákbetegséget, holott egészségtudatosabb magatartással, s az ellátórendszer tudatos használatával az emberek is sokat tehetnének önmagukért. – A társadalom nem kezeli valós súlyának megfelelően a rákbetegséget, illetve annak megelőzését – fogalmazott Székely Tamás, hozzátéve: ennek az attitűdnek is következménye az, hogy az Európai Unióban Magyarország mind a rákbetegségek előfordulásában, mind a rosszindulatú daganatok miatti halálozásban élen jár.
A miniszter elmondta: a lakossági átszűrtség növelése mellett a szűrési rendszer folyamatos felülvizsgálatára van szükség. Meglátása szerint a civil szféra bevonásával, összefogással érhető az el, hogy az egyéni felelősségvállalás növekedjen. Elmondta: jelenleg még közbeszerzés alatt áll, ám az év végére elindulhat egy átfogó médiakampány, amely a szűrővizsgálatokat lesz hivatott népszerűsíteni.
Székely Tamás a vastagbélszűrésre utalva kritikaként fogalmazta meg, hogy olykor a szakmai szervezetek sem tudnak konszenzusra jutni egymással az üdvözlendő és hatékony módszerekről. – Nagyon nehéz elindítani valamit, ha azok a különféle szervezetek, amelyeknek a szakmaiságot kellene képviselniük, egyéb szempontok mérlegelése miatt nem jutnak megegyezésre egymással – fogalmazott.
Vita a szűrővizsgálatokról
Amint arról a Weborvoson is többször írtunk, az onkológusok egy része a székletvérteszt mellett foglalt állást, ám a szakma másik része – kiegészülve a gasztroenteorológusokkal és a sebészekkel –sokkal inkább a béltükrözéses vizsgálatokat pártolják, mondván, bár kényelmetlenebb, de jóval nagyobb a találati aránya, s hosszú távú biztonságot garantáló eredményessége. A fórumon utóbbi nézőpont mellett kardoskodott Bodoky György professzor is.
Székely Tamás úgy reagált: úgy véli, hogy a székletvérteszt alkalmazása azért lenne üdvözítőbb, mert arra jobban rá lehet venni a tünetmentes embereket mint a béltükrözésre. „A vérvizsgálat elsődlegessége mellett török lándzsát, bár tudom, hogy ezért sok feketepontot fogok kapni" – mondta Székely Tamás.
Dobolyi László, a vastagbél- és végbélrákosokat képviselő Meggyógyulhatsz Egyesület elnöke, aki maga is májáttétes rákbeteg, kijelentette: azok számára, akik szeretnék elvégeztetni magukon prevenciós jelleggel a béltükrözéses vizsgálatot, ezt lehetővé kell tenni. Egyetértett ezzel Bodoky György is, aki azt mondta: kompromisszumos megoldás lehetne az úgynevezett opportunista szűrés bevezetése, azaz felnőttként kezelve az embereket, lehetővé kellene tenni számukra, hogy mérlegelés után ők maguk válasszanak a lehetőségek közül. M. Bodor Mária, a Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke kijelentette: a lényeg, hogy mihamarabb megkezdődjenek a programok, mert a szakmai viták közben telik az idő, újabb és újabb emberek élete kerül veszélybe.
M. Bodor Mária kitért arra is, hogy az ellátórendszer korszerűsítése mellett át kell alakítani a döntéshozók, az orvosok, a betegek, a hozzátartozók és az egészségesek felé irányuló kommunikáció szemléletét a rákbetegségről. – A struccpolitikával időt vesztünk, nagyobb figyelmet kell fordítani a családokra, az egészséges életmódra – fogalmazott M. Bodor Mária. Meglátása szerint nincs elég hangsúly a rehabilitáción sem, pedig az orvosi kezelés mellett társadalmi rehabilitációra is szükség van. Leszögezte: a célkitűzések megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy a civil szervezeteket, a betegekkel és családtagjaikkal folyamatosan kapcsolatot tartó egyesületeket és klubokat partnerként ismerjék el a döntéshozatalban, s az egészségügyi és szociális ellátás vezetői folyamatos párbeszédet folytassanak a civilekkel.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!