Rendszeren kívül, s belül: merre tovább ibr?

Alig egy hét alatt több száz, az irányított betegellátási rendszerben résztvevő háziorvos adta kézjegyét ahhoz a levélhez, amelyben azt kérik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy az egyénileg dolgozó doktorok mellett ibr-es szervezők is jelentkezhessenek az egészségbiztosító által meghirdetett prevenciós, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia ösztönzésére kiírt pályázatokra. Ugyanakkor úgy tűnik pont került egy hosszú vita végére is: jövő januártól rendszerszerűen működik az irányított betegellátás.

Az év elején meglehetősen nagy vihart kavart az irányított betegellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) belső ellenőrzése által készített, s kiszivárogtatott, illetve az Állami Számvevőszék valamivel később megjelent elemzése, amelyet – meglehetősen szokatlan módon – személyesen az ÁSZ elnöke mutatott be a sajtó képviselőinek. Mindkettő az akkor még modellként szereplő rendszer hibáinak és hiányosságainak garmadáját sorolta elő, miközben lopakodó reformról szóltak. Sokáig úgy tűnt, az ibr-nek befellegzett, hiszen a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag befagyasztotta a rendszert, amikor nem engedte, hogy a már irányított betegellátásban részesülők mellé újabb, több millió embert vonjanak be. S bár az ÁSZ jelentésében felszólította a kormányt, döntsön az ibr jövőjéről, hosszú hónapokig csend vette körül az ügyet.

Az irányított betegellátás az egészségbiztosítási törvény mostani módosításával került ismét reflektorfénybe. Ehhez tudni kell, hogy a kísérlettel szemben az egyik rendszeresen felemlegetett kifogás az volt, hogy meghatározó paramétereiről az adott évek költségvetési törvényeiben rendelkeztek. Most rendeződik a helyzet, mivel a jövő évi költségvetési törvényből ki, az egészségbiztosításról szólóba viszont bekerül az irányított betegellátás. Ellenzői rögtön kifogással éltek, mondván, ettől kezdve rendszerszerűen működik az irányított betegellátás. Az elmúlt hetekben az Országgyűlés egészségügyi bizottságában is vita volt az ibr-ről. Az érvekkel és ellenérvekkel tarkított viták ezalkalommal nem kormánypárti és ellenzéki képviselők között zajlottak, hanem szocialista honatyák között.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter lapunk kérdésére kifejtette: nem kívánják erősíteni az irányított betegellátást, de lemondani sem hajlandók az elmúlt években felgyűlt ibr-es tapasztalatokról és tanulságokról. Példaként említette, hogy a gyógyszer-érdekeltségi rendszert eredetileg az irányított betegellátási modellben dolgozták ki. Más kérdés – hangsúlyozta a tárca első embere -, hogy meg kell határozni az adatkezelés szabályait. Rácz nem is titkolta: ibr-ügyben a kompromisszum híve.

Egy biztos: jövőre a jelenleg működő 16 ellátásszervező már nem kap szervezési díjat, s a rendszerben dolgozó 1500 háziorvosnak sem jár a prevenciós többletpénz.

A töltéstavai ibr szakmai igazgatója szerint talán nem egy civil kezdeményezésnek kellett volna elindítania az egészségügyi reform-folyamatot, s időben tisztázhatták volna a modell jogi helyzetét is. Ugyanakkor Somlai András úgy látja, a kis szakmai műhelyek olyan know how-t fejlesztettek ki, ami mára rendszerré állt össze. Véleménye szerint hiba volt, hogy sok mindent rosszul kommunikáltak, az ibr-nek például nem a megtakarítás, hanem a hatékonyságnövelés volt, s maradt a központi célja.

Az egészségügy mára világszerte óriási iparággá fejlődött. Az Egyesült Államokban például a gazdaság 14 százalékát az egészségügy, illetve az egészségügyi háttéripar adja. Ezzel együtt bizonyos vállalati módszerek és technológiák megjelentek az egészségügyi szolgáltatások világában is – állítja a debreceni Gevorgján András, aki szerint az irányított betegellátási rendszernél is technológiai folyamatokról van szó. Ahogy a gazdaság világában is a tényleges „történések" közelébe, gyakorlatilag egyre alacsonyabb szintre viszik a döntéseket, az ibr-nél ugyan ez játszódott le. Ráadásul az orvosok igénylik a „háttér-kiszolgálást-segítséget", vagyis azt a fajta munkát, amit az ellátásszervezők végeznek. Gevorgján példaként az egészségbiztosító sikertelen prevenciós pályázatát említi, mondván: az egyes orvosok nem kutatják, keresik a különböző pályázati lehetőségeket, ám ha egy szervezet házhoz viszi a kiírást, akkor szívesen részt vesznek.

Az immár hivatalosan is rendszerré avanzsált irányított betegellátás ügye vélhetően e legújabb fordulattal sem jut végleg nyugvópontra. A Magyar Orvosi Kamara ugyanis nem támogatja. Mint Somlai András elmondta, nyár elején találkozót kezdeményeztek a kamara elnökénél, aki azt udvariasan elhárította. Nem véletlenül: az orvosi kamara szerint meg kell szüntetni az irányított betegellátás rendszerét.