Sok az ágy, kevés az ápoló

Kutatásaival többek között erre a megállapításra jutott Palócz Éva, a Koping Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese, aki az egészségügy és a gazdasági versenyképesség kapcsolatát vizsgálta a Novartis Hungária Rt. támogatásával.

Százezer lakosra nálunk kétszázzal több kórházi ágy jut, mint amennyi az OECD-országok átlaga. Magyarországon az ezer lakosra jutó orvosok száma is nagyobb az OECD-átlagnál, viszont kevesebb az ápolónk – ismertette Palócz Éva a kutatási eredmények szerdai bemutatásán. Az ágyszámok arányainak különbségeit a kutató azzal magyarázza, hogy más országokban azután fektetik kórházba a beteget, ha már tudják a baját, s nem fordítva. Az OECD-országokban a betegek nagyobb részét kezelik ambulánsan.

Palócz Éva felhívta a figyelmet a lakosság egészségi állapota és az ország gazdasági versenyképessége közötti szoros kapcsolatra és kölcsönhatásra. Egy ország gazdasági fejlettsége és egészségügyre fordított kiadásai között ugyancsak szoros a kapcsolat. Magyarországon a nemzeti össztermék (GDP) egészségre fordított aránya magasabb annál, mint amit az ország gazdasági fejlettsége indokolna – közölte a kutató. Az adatokból viszont az is látszik, hogy az utóbbi 10 esztendőben Magyarország kimagasló termelékenység-növekedést ért el, miközben a születéskor várható élettartam mutatói nem javultak, ebben az 1970-80-as évek óta 5 év a lemaradásunk OECD-országok átlagához képest.

A következtetések szerint a magyar lakosság egészségi állapota és várható élettartama lényegesen rosszabb annál, mint amit az ország gazdasági fejlettsége indokolna. Pedig az ország az egészségügyre is sok pénzt fordít, ez az OECD 2003-as adata szerint a GDP 8,4 százalékos arányát jelentette.

Palócz Éva szerint a rossz egészségi mutatók hátterében nem csak a kevéssé hatékony egészségügyi ellátás, hanem az emberek életmódja is kimutatható. A kutató fontosnak tartja, hogy az egészségügybe érkező uniós támogatások hatékony ellátó rendszerbe érkezzenek.

Magyarország lakosainak rengeteg életmódbeli vonása indokolja az egészségügy fokozott igénybevételét – mondta a kutatás bemutatóján résztvevő Dózsa Csaba. Az Egészségügyi Minisztérium közgazdasági és ágazatfejlesztési helyettes államtitkára ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a hazai egészségügynek nem maradványelvű, hanem húzóágazattá kell változnia. Ezt a célt szolgálják a nemzeti fejlesztési tervek. Az első terv keretében már rehabilitációs intézmények, diagnosztikai szűrőközpontok, informatikai rendszerek fejlesztései kezdődtek meg, a második nemzeti fejlesztési terv szakmai vitája pedig tegnap indult. A helyettes államtitkár elkerülhetetlennek tartja az egyszerűbb ellátások decentralizálását és a progresszív ellátások koncentrálását. Dózsa Csaba szerint a kórházi ágyak száma valószínűleg 23-30 százalékkal lesz csökkenthető, de hosszabb idő alatt.