Százszor sikították már, hogy nagy a baj

Attól, hogy nem tüntetnek, nem sztrájkolnak, még nagy a baj, exodus előtt áll az egészségügyi munkaerő: tömeges és exponenciálisan növekvő orvos- és szakdolgozói elvándorlásra lehet számítani a méltatlanul alacsony fizetések és a romló munkakörülmények miatt – hangoztatta Bélteczki János. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) elnöke az ETUC (Európai Szakszervezeti Konföderáció) és a magyar szakszervezetek által, az uniós munkaidő-direktíva tervezett szigorítása kapcsán szervezett budapesti demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón beszélt a Magyar Orvosi Kamara székházában. Társaságában voltak a FEMS (European Federation of Salaried Doctors) vezetői is. A szervezet az európai alkalmazott orvosok szövetsége 17 országot tudhat tagjai között, és az unió kétmillió orvosának (1,2 millió állami alkalmazású, 800 ezer magánzó) 65 százalékát reprezentálja.

„Százszor sikítottunk már segítségért", fogalmazott Bélteczki doktor, ám eredményről nem tudnak beszámolni. A tüntetés előtti napokban több olyan e-mailt kapott, amelynek orvos levélírója azért nem tudott eljönni, mert teljes hétvégi ügyeletre osztották be plusz még hétfőn nyolcórás munkavégzésre. Teljesen szabálytalanul, tette hozzá az elnök, aki lapunkban részletesen ismertette a hazai ügyeleti anomáliák hátterét. Kórházi orvosként pedig tapasztalatból tudja, hogy a szakdolgozók többsége súlyos pénzügyi gondokkal küszködik a hónap végén, addigra ugyanis kimerül a családi kassza.

Három lehetőséget lát a túlélésre: az egyik a paraszolvencia, ám a betegek elszegényedése miatt ez egyre vékonyabban csordogál, és csak az orvosok kisebb hányada részesül belőle. Kénytelenek több állást vállalni, ami saját maguk kizsákmányolásához vezet, s nem véletlen, hogy rövidebb ideig élnek, mint az országos átlagéletkor. A harmadik lehetőség az elvándorlás: a legfrissebb adatok szerint húsz kórházra való orvos és nővér hiányzik ma a rendszerből.

Szintén három pontban fogalmazta meg követeléseiket. Elsőként a munkaidő/ügyelet jogi szabályozását kell rendbe tenni, hogy egyértelmű és koherens legyen, s hogy a munkáltatók ne károsítsák meg a dolgozókat. Az elnök ez ügyben Szócska Miklós államtitkár támogatásáról számolt be, hozzátéve: a hátrányos jogalkalmazásról nincsenek pontos adataik, csak jelzések a kollégáktól.

Fenntartható és finanszírozható egészségügyi ellátórendszer kialakítását is követelik a kormánytól – az ehhez szükséges adatok gyűjtése már folyik, ugyanis nincsenek a kapacitásokra, ellátási területekre, humánerőforrásra vonatkozó egységes adatbázisok.

A tisztes életpálya kidolgozása a harmadik követelésük, mert enélkül nincs értelme szakmai munkáról beszélni, szögezte le Bélteczki doktor.

A csehekkel együtt a magyar orvosok dolgoznak a legtöbbet, és a magyar kormánynál már csak a lengyel vezetés fordít kevesebbet az egészségügyre, állította dr. Claude Wetzel, a FEMS elnöke. (A fizetésekre vonatkozó adataik egy saját felmérésből vannak, amely az európai orvosi kereseteket vizsgálja, és hamarosan elkészül – derült ki dr. Enrico Reginato alelnök tájékoztatásából.)

További összevetések alapján Wetzel hozzátette: a GDP-hez viszonyítva a magyar orvosok fizetése a legalacsonyabb, tizenkét év tanulás után nem éri el az átlagos magyar keresetet, illetve az ezer eurót. Beszámolt Szócska Miklóssal tegnap este folytatott beszélgetéséről is. Nyugtázta, hogy az államtitkár is tisztában van a hr-krízissel, ám mindenki tudja, hogy a pénzeket nem Szócska osztja, hanem a gazdasági miniszter és a kormányfő.

Wetzel többször felhozta: nem érti, minként fordulhat elő az, hogy jelentősen megkurtították az egészségügyre fordítható forrásokat, miközben az elmúlt tíz évben nőtt Magyarország GDP-je. Mint mondta, a FEMS célja, hogy figyelemfelhívásával segítse az egészségügy megfelelő finanszírozását, ne kelljen a magyar betegeknek külföldre menniük orvosi ellátásáért, és a magyar orvosok saját hazájukban dolgozhassanak.

Információink szerint az ETUC demonstrációjához kevés orvos csatlakozott (nem mindenki ért egyet ugyanis a közös szervezéssel), elmaradt a fehér köpenyes, táskás (a kivándorlás jelképe) beöltözés, helyette a viharos időjárás miatt is széldzsekit vettek a tüntető orvosok, elvegyülve az óriási tömegben.