Szakmai útjára bocsátotta ma az egészségügyi miniszter a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programját.
 |
Az elképzelést a MOTESZ mai szövetségi tanácsülén ismertették a szakmai nyilvánossággal. A tanácskozáson máris több orvosi szakterület képviselője jelezte, hogy szívesen részt vennének a program részletesebb kidolgozásában, majd a megvalósításban.
A szaktárca Weborvoshoz eljuttatott tájékoztatója a programról:
A szív és érrendszeri betegségek a szív, az agy, a perifériás erek, valamint a vese betegségeit jelentik. A szív és érrendszeri kockázati tényezők között pedig a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a zsíranyagcsere-zavar, az egészségtelen táplálkozás, a mozgás-szegénység, a dohányzás, az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás áll.
A 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, legalább 1 millió embernek cukorbetegsége és a magyar lakosság legalább 30%-a túlsúlyos. A szélütés következményeiben szenvedők száma 200.000, és mintegy 500.000 gondozásra szoruló vesebeteg van ma Magyarországon. A dohányzás és alkoholfogyasztás mértékében a nemzetközi kimutatások előkelő helyezettjei vagyunk. Mindezek következtében Magyarországon 7-9 évvel rövidebb ideig élünk egészségben, mint az Európai Unió országainak az átlaga.
Hazánkban az emberek több mint a fele (52%-a) szív és érrendszeri betegségben hal meg, és a gyógykezelések fele is ezeknek a betegeknek az ellátására irányul.
A szívinfarktus heveny szakában meghaltak száma ugyan csökken, de a szívelégtelenségben szenvedő betegek száma folyamatosan növekszik. Jelentősen emelkedik a szélütést elszenvedettek száma, az elérhető és gyors beavatkozással viszont csökkenthető a maradandó károsodások száma, a megfelelő rehabilitációval pedig a társadalmi és családi terhek mérsékelhetőek. Emelkedik a perifériás érbetegek és a krónikus veseelégtelenségben szenvedők száma is.
A szív és érrendszeri betegek aránya Magyarországon lényegesen meghaladja az Európai Unió országaiban tapasztalható értékeket.
Az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus jelentősen súlyosbítja a helyzetet és növeli a szív és érrendszeri betegek számát Magyarországon. A cukorbetegség és a zsíranyagcsere betegség megfelelő kezelése, illetve kialakulásuknak a megelőzése, késleltetése nagymértékben csökkentheti a szív és érrendszeri betegségek gyakoriságát is. Az elhízott, dohányzó, esetleg érbeteg anya kis súllyal született újszülöttje nagy valószínűséggel magas vérnyomásban, szív és érrendszeri betegségben szenvedő fiatal felnőtt lesz. Az anya egészséges életmódja, a kissúllyal születő újszülöttek számának csökkentése az egészségesebb felnőtt emberek számának a növekedését eredményezheti Magyarországon is.
A kockázat tényezők és a szervkárosodások is általában halmozottan fordulnak elő, ezért a szív és érrendszeri betegségek ellátása, a kockázatok csökkentése olyan összetett feladat, amely számos orvosi szakterület együttes tevékenységét igényli. A nemzetközi szakmai gyakorlatnak megfelelően, figyelembe véve a magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapotát, széleskörű szakmai összefogás eredményeként elkészült „A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja", mely 2006-2013. időszakot átölelő program.
A kezdeményezés hátterében az a törekvés is áll, hogy a „II. Nemzeti Fejlesztési Tervben" a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának programja „Az Egészséges Társadalom Komplex Program" részeként szerepeljen és ezzel e terület megfelelő szintű kormányzati és Európai Uniós támogatási lehetőséghez juthasson.
A Nemzeti Program összefoglalja a szív és érrendszeri kockázati tényezők hatását, a betegségek gyakoriságát és az ezekkel kapcsolatos magyarországi halálozást. Áttekinti az egészségügy helyzetét és leírja a fejlesztés kiemelt szempontjainak tervét. Összefoglalja az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, amelyek egy-egy tartományban, régióban, vagy országban mutatják be a szív és érrendszeri betegségek és kockázatok csökkentésére készített programok eredményét.
Mindezeket követően bemutatásra kerül a Nemzeti Program koncepciója a lehetséges megoldásokról és a szakmailag szükséges tennivalókról. Végezetül egy 10 pontos célrendszerben, és az ezekhez tartozó 45 megfogalmazott feladatban foglalja össze a program a megvalósítás lehetőségét.
A feladatok között kiemelt helyen áll az egészségfejlesztés, a kockázat és betegség megelőzés, mindezek eléréséhez szükséges a társadalmi közmegegyezés és a népegészségügyi programmal együttműködve történő megvalósítás.
Kiemelt helyet kapott a programban a betegségmegelőzés és a szűrések, amelyek döntő mértékben az alapellátásban történnek meg. A szívbetegségek, agyérbetegség, perifériás érbetegség, vesebetegség, a magasvérnyomás megbetegedés, a cukorbetegség, zsíranyagcsere betegség és az elhízás kezelésével számos szakma foglalkozik.
Cél, hogy integrált szakmai és szervezeti együttműködéssel és a későbbiekben egy helyen, a megvalósuló Érrendszeri Központokban történjen a szív és érrendszeri betegségek megelőzése, kezelése, rehabilitációja. Ezek a Központok a Nemzeti Program szakmai megvalósításának bázisai lesznek és a betegellátás esélyegyenlőségét, minőségét biztosítják.
Mindezek alapján a Program alapvető célja:
- a magyarországi lakosság egészségi állapotának javítása,
- az egészség értékké válásának elősegítése,
- a szív és érrendszeri betegségek, az anyagcsere és vesebetegségek elsődleges és másodlagos megelőzése,
- ezeknek a betegségeknek magasszintű gyógyítása és rehabilitációja,
- a területi és szolgáltatásbeli egyenlőtlenségek csökkentése,
- költséghatékony megoldások felkutatása.
A 2006-2013-ig tartó Nemzeti Program megvalósulása esetén:
1. Csökken a szív és érrendszeri betegségek gyakorisága és csökken az általuk okozott halálozás, az elveszett életévek száma, javul az esélyegyenlőség és a születéskor várható életévszám férfiaknál és nőknél 3 évvel nő. 2013-ra cél, hogy a születéskor várható élettartam jelentősen közelítse meg az Európai Unió 25 tagországának átlagát.
Az egészséges egyének vérnyomása maradjon 140/90 Hgmm érték alatt, a kezelt betegeké pedig növekvő arányban (50 %-ot meghaladóan) érje el az ez alatti értéket.
2. Változik az életmód (csökken a dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegénység), és ennek hatására későbbi életkorban, vagy mérsékeltebb formában jelennek meg a szív és érrendszeri megbetegedések, illetve azok kockázatai.
3. Csökken az orvosi beavatkozásokkal befolyásolható halandóság, szervkárosodás (csökken a szívinfarktus, stroke gyakorisága és a rokkantak száma), javul a betegség utáni életminőség és növekszik a minőségi életévek száma.
4. Növekszik az ismert, jól kezelt szív és érrendszeri betegek aránya, és 5 %-kal csökken a nagy szív- és érrendszeri kockázattal bíró lakosok előfordulása. Növekszik az eredményesen rehabilitáltak száma.
5. Csökken a kora- és kissúlyú újszülöttek aránya, ennek következtében a fiataloknál és a középkorúaknál csökken a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, javul a termékeny korban lévő nők egészségi állapota.
Egészségügy és versenyképesség:
- A megelőzés és az egészségfejlesztés kiterjesztése védi és javítja a munkavállalók egészségét, melynek következtében csökken a betegség miatti kiesett munkaidő.
- A gyógyítás fejlesztésével a munkavállaló gyorsabb felépülés után tér vissza a munkaerő piacra.
- A korszerű ápolási formák elterjesztésével a hozzátartozóit gondozni kényszerülő munkavállalók több munkaórát és jobb minőségű munkát képesek elvégezni.
- A fejlettebb egészségügyi ellátás eredményeképpen az inaktív munkaképes korúak, valamint az idősebbek egy része visszatérhet a munkaerőpiacra.
- A megelőzés, ellátás és egészségfejlesztés minőségi változtatásával csökken a megromlott egészségű munkavállalók száma, nő a foglalkoztatás hatékonysága és ezek következtében csökken az egészségügyi és szociális kiadások növekedésének mértéke.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!