Szócska: nem kell négyszeres bér

Szócska Miklós szerint az egészségügyi szaktárca élén töltött kilenc hónapjának legnagyobb eredménye, hogy a rendszerben lévő "iszonyú nagy feszültségek" ellenére mostanáig sikerült fenntartani a békét az ágazatban. Szerinte ez annak köszönhető, hogy előre egyeztetnek minden kérdésben.

Az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: munkamódszere az együttműködés, ezt nagyon komolyan is veszi, hiszen együttműködés nélkül nem lehet sikert elérni. Tárgyalások útján tudtak rendezni néhány "tüntetésekig konfliktusos helyzetet is", mint például az otthonszülés - mondta. E módszerrel "rehabilitálták" az egészségpolitikát - fűzte hozzá -, mert bebizonyították, lehet párbeszédet folytatni, s ezzel maguknak is "megspóroltak" több, az intézkedések fenntarthatóságát veszélyeztető konfliktust.

Az viszont két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet, illetve milyen sebességgel dolgoznak - mutatott rá Szócska Miklós. Az államigazgatás ezen ciklikusságán, a közigazgatási egyeztetéseken csak néhány esetben sikerül gyorsítaniuk, de - elmondása szerint - az általuk beterjesztett lényeges anyagok eddig többségében fenntartások nélkül átmentek. Ugyanakkor az, hogy például mennyi idő alatt oldódik meg a bérezés, az ország gazdasági teljesítőképességének függvénye.

"A teljesen jogosan felhalmozódott feszültségeket nehéz kezelni. Ez nem egy rövid távú megoldás lesz, és egész biztos, hogy ennek része kell legyen a tartalékok visszaforgatása" - mondta az államtitkár

Szócska Miklós szólt arról: amikor elvállalta az államtitkári pozíciót, pontosan tudta, küzdenie kell azért, hogy az egészségügy a legfontosabb feladatok között szerepeljen. Az egészségügyi politika fokmérője és a munkáját is minősíti, hogy mennyire sikerül ezt elérnie - mondta. Hozzátette, a ciklus egészében gondolkodik, mivel ő is látja: ahhoz, hogy több pénz legyen, először a gazdaságnak kell beindulnia. Ahhoz, hogy ne boruljanak fel a biztosítási alrendszerek, több gyerekre van szükség - sorolta. Úgy fogalmazott: "Demográfia és gazdaság, ezt a két prioritást most el kell fogadnom."

A kiemelt társadalmi feladatok átrendezéséhez viszont meg kell tudni mutatni azt is, hogy az egészségügy megújulásra képes rendszer - tette hozzá. Azért is erőlteti az intézmények funkcionális integrációját - mondta -, hogy rávilágítson: az egészségügy nem egyéni, részérdekek alapján működő "feneketlen pénznyelő kassza", hanem összefogásra képes ágazat. A megújulási képesség bizonyítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom befektessen az egészségügybe.

Szócska Miklós hangsúlyozta: elvárhatják a mindenkori egészségügyi vezetőtől, hogy pénzt szerezzen, de azonnal, de ehhez nagyon kemény aprómunkára van szükség.

Komoly igazságok fognak kiderülni
Szócska Miklós az új kormány felállása óta eltelt időről szólva úgy fogalmazott: nehéz, kettős küzdelmet folytattak, mert az új kormányzati struktúra létrehozása egybeesett az egészségügy válságkezelésével. A helyzetet az is nehezítette, hogy folyamatosan dőltek ki a szekrényből "az azonnali működésképtelenséget okozó csontvázak".

"Egy teljes zűrzavarból kell rendet tenni és a működőképességet biztosítani. Sokkal rosszabb helyzetből kell rendezni az egészségügyet, mint 2006-ban volt. Akkor még voltak benne masszív tartalékok, de azokat az évek során másra használták fel" - mondta az államtitkár, aki szerint elődeik a szakadék szélére lökték az egészségügyet.

Az is váratlanul érte az egészségügy új vezetőit, hogy a sok adatból milyen kevés a jól feldolgozott információ. Sem a járványhelyzet teljes metszetéről, sem az emberi erőforrásokat illetően nem volt olyan releváns adat, amely a politikai döntéshozatalt segítette volna - említett példákat.

Az új nyilvántartási rendszer kiépítését már megkezdték - mondta az államtitkár. A "Katéter-Mónika" elnevezésű koncepció, amely egyfajta szakmai térkép, legfőbb célja az adatbázisok összekötése, hogy adott kérdésekre központi választ lehessen adni. "Mikor megérkeztünk, azt sem tudtuk pontosan, mekkora a kórházak adósságállománya" - mondta Szócska Miklós, hozzátéve, hogy az elmúlt háromnegyed évben kiépített adósságfigyelő rendszernek köszönhetően már kezdik kontroll alá vonni a rendszert.

Szócska Miklós az egészségügy megmentésére hivatott Semmelweis-tervről elmondta: azt szándékosan vitairat formájában hozták nyilvánosságra. Alapkoncepciója egy progresszív ellátórendszer létrehozása, ezért nagytérségi szervezési modellben gondolkodnak. Annak kialakítására előbb a jelenlegi helyi menedzsmentből és központi szakértőkből kell létrehozni azokat az egységeket, amelyek irányítják, és végig is követik a munkafolyamatokat - magyarázta.

Az államtitkár szerint a progresszív szinteket "nagyon jól fogadta a szakma, a nagytérségek beosztásán támadt vita". Leszögezte: nincsenek végleges döntések, a következő néhány hónapban alakítják ki a nagytérségi keretet. Előbb mindenképpen meg akarták nézni a hagyományos betegutakat, a térségi együttműködéseket, továbbá folyamatban van egy teljes egészségügyi leltár is - tette hozzá.

"Szeretnénk látni, hány alkalmazott, közreműködési együttműködés van, hogy lássuk, az aktuális munkát ki végzi el. Van-e összesen, illetve az adott régiókban elég szakember, s ha nincs, miért" - mondta Szócska Miklós.

Szavai szerint "még azelőtt, hogy a nagytérségekről, vagy az intézmények sorsáról nyilatkoznának, nagyon komoly igazságokkal fog szembesülni a magyar közvélemény is", amikor például mindenki számára kiderül majd, hogy egy adott térségben csak egy aneszteziológus dolgozik. "Ezekkel az igazságokkal szembesülnünk kell ahhoz, hogy a rendszer átszervezését el tudjuk indítani" - tette hozzá.

Szócska Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy elődeik az elmúlt években módszeresen leépítették az utánpótlásképző rendszert, "majd csodálkoztak, hogy elapadt az utánpótlás". Két tanévvel ezelőtt előfordult, hogy egy budapesti szakiskolába egyetlen diák jelentkezett, noha több osztálynak kellett volna megtelnie. "A szakdolgozói vonalon és az orvosi vonalon is tragédia van" - fogalmazott.

A kritikus fedezeti pontig eljuttatott bérek
Az egészségügyet fokozottan érintő elvándorlásra utalva elmondta, hogy Németországban tízezres nagyságrendű az orvosok iránti igény, s emellett Európából összességében egymilliónyi egészségügyi dolgozó hiányzik. Ez folyamatosan erős vonzást jelent az alacsony bért nyújtó országokban, de meggyőződése szerint ahhoz, hogy itthon tudják tartani a szakembereket, nem kell négyszer, vagy tízszer akkora fizetést adni, de egy "kritikus fedezeti pontig" szeretnék eljuttatni a béreket.

Az egész rezidens-rendszernek kell átalakulnia úgy, hogy megérje, és izgalmas dolog legyen itthon rezidensnek lenni - mondta Szócska Miklós, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra elérni. Szerinte az anyagiak mellett a szakmai motivációnak és lehetőségeknek, a megélhetési és munkakörülményeknek is kiemelt szerepük van. Az egészségügyben dolgozók motiválása sokak felelőssége - hívta fel a figyelmet. "Többek között a polgármesternek, hogy telekkel, házzal segítse a dolgozók megélhetését, a főorvosnak, hogy odaengedi, vagy rabszolgamunkára használja a rezidenst" - említett példákat.

Szócska Miklós hangsúlyozta, nem hisz abban, hogy tömeges közalkalmazotti béremelés bármelyik ágazatban bekövetkezhet, a torz ösztönzőknek viszont ki kell kerülniük a rendszerből. Az államtitkár a hálapénzt, különösen annak előre kikényszerített formáját elítéli. "Végtelenül megalázó dolog, hogy az egészségügyi dolgozókat belekényszerítették ebbe a világba" - fogalmazott. Ennek kapcsán megjegyezte, ezért is örömteli a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése, mert a szakma rendet tehet ezen a fronton.

Egy másik problémaként azt említette, hogy "sok helyen a beszállítói informális kifizetések átvették a főszerepet". Ezen érdekeltségi rendszer megváltoztatásához viszont a forrás mellett egyértelmű ösztönzők is kellenek a rendszerben - tette hozzá az államtitkár.