Tisztifőorvos: nem a sámli a lényeg

Falus Ferenc országos tisztifőorvos az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) szegedi tanácskozásán szólalt fel. Többek között beszélt arról, hogy az ÁNTSZ a kórházhigiénia szakfelügyeleti rendszerének kiépítésén dolgozik. Ezt a tisztifőorvos azzal indokolta: aggódnak amiatt, hogy az intézmények pénzügyi gondjai következtében a higiénés dolgozók foglalkoztatása szenvedhet csorbát.

– Felül kell vizsgálni a minimumfeltételeket is – jelentette ki Falus Ferenc. Elmondta: ma a minimumfeltételek között sok evidencia szerepel, a betegellátás színvonalát alapvetően meghatározó egyes tényezők viszont kimaradtak. – Miközben olyan, szórakoztatónak is nevezhető dolgokat kérünk számon, minthogy van-e sámli a műtőben, azt nem vizsgáljuk, mekkora a levegő oxigéntartalma – fogalmazott a tisztifőorvos, aki szerint szemléletváltásra van szükség.

– Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi ellenőrzések során olyan dolgokat kérünk számon, amelyek némelyike úgyis csak addig van az adott osztályon, amíg tart a revízió. A minimumfeltételeket sokkal inkább azokra a tényezőkre kellene összpontosítani, amelyek az adott szakmai stáb betegellátó potenciálját befolyásolják. Ilyen például annak a meghatározása, hogy egyes műtéteket milyen gyakorisággal kell elvégezni az optimális betegellátáshoz, hiszen adott műtéttípusból a túl kevés vagy a túl sok egyaránt növeli a szövődmények valószínűségét – fejtette ki Falus Ferenc. Hozzátette: a terület megújítása együttműködést és folyamatos munkát igényel, a kódkarbantartó bizottság mintájára indokolt lenne egy mimimumfeltétel-karbantartó bizottságot is létrehozni, amely minden évben felülvizsgálná azt, melyik területen indokolt a módosítás.

„Majdnem semmi sincs rendben"

Falus Ferenc kitért rá: egyes vélemények szerint egyáltalán nincs szükség a minimumfeltételek meghatározására, mert a műhibaperekre szakosodott ügyvédek által indított bírósági perek nyomán úgyis kikényszerítik azokat. Önmaga ugyanakkor úgy vélekedett: szakmailag indokolt a minimumfeltételek pontos meghatározása. A tisztifőorvos megjegyezte: ezt sürgetik a szakdolgozók is, akik ennek hozadékaként egyebek mellett a jelenleginél egyenletesebb munkaterhelést várnak.

– Pillanatnyilag majdnem semmi sincs rendben – jelentette ki Falus Ferenc a területi ellátási kötelezettséggel és az ügyeleti renddel kapcsolatban. A jelenleg folyó korrekciókon túl a tisztifőorvos a távlati tervek között említette, hogy a központi ágynyilvántartó bázisán létre szeretne hozni egy olyan országos adatbázis, amely segítséget nyújtana az orvosoknak abban, hogy adott betegeket adott pillanatban hol tudják ellátni, fogadni. Ez az adatbázis nemcsak az osztályok neve szerinti ellátásokat rögzítené, hanem információkat tartalmazna a műszerezettségről, a szakellátásokról, s kezelné a szubspecialitásokat is. Falus Ferenc hozzászólásában kitért arra is: jogos igénye az intézményeknek, hogy a finanszírozás kövesse a beteg útját.

Az államtitkár szerint jogosak a kritikák

A szaktárca államtitkára az egészségügyi átalakításokkal összefüggésben számos kritikát jogosnak tartott. Rapi Katalin a legfontosabb teendők között említette a kórházak ellátási kötelezettségének és a teljesítmény volumenkorlátnak a felülvizsgálatát. – Sok jogos panasz fogalmazódik meg például amiatt, hogy a progresszivitást nem kezeli a rendszer – fogalmazott Rapi Katalin, majd hozzátette: az egyes ellátási szintekhez megfelelő fedezetet kell rendelni. Hozzátette: a probléma megoldására egy munkabizottságot hoznak létre, a második félévre megállapítandó kiegészítő díjazás már a progresszivitást is figyelembe fogja venni.

Az államtitkár emlékeztetett: az eredeti tervek szerint a fekvő- és járóbeteg-kapacitást együtt módosították volna, ám hamar kiderült, hogy ez – mint fogalmazott – kivitelezhetetlen. Elhangzott: a járóbeteg ellátás új struktúrájának kialakítására ugyancsak munkacsoportot hoztak létre, amelyben – tanulva a fekvőbeteg ellátás kapacitás-átalakításánál elkövetett hibákból – a helyi viszonyokat jól ismerő szakemberek bevonásával nagyobb szerepet szánnak a regionalitásnak. Rapi Katalin kitért arra: ki kell dolgozni az alapellátás átalakítási és fejlesztési koncepcióját. Ebben a vezérelv az lesz, hogy erősítsék a háziorvosok kapuőri szerepét.

Az államtitkár kitért rá: júniustól minden orvos megkapja a saját gyógyszerfelírási statisztikáját, majd 2008 januártól számíthatnak szankciókra azok a szolgáltatók, amelyeknek orvosait – amint Rapi Katalin fogalmazott – túlkapáson érik. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: az ellenőrzések rendszerén és gyakorlati megvalósításán „még sokat kell gondolkodni", hogy az elfogadható legyen az intézmények számára. Az államtitkár egyetértett azzal a hozzászólással, amely szerint az „intézményvezetők nem foghatják minden egyes doktoruk tollát."

„Őszig hagyják békén a kórházakat"

Ari Lajos, az EGVE elnöke szerint mielőtt nekilátnának a járóbeteg intézmények átalakításának, először rendbe kellene tenni a fekvőbeteg ellátást. Ezzel nem értett egyet Falus Ferenc, mondván: a fekvőbeteg rendszerben lévő tisztázatlan kérdések és félreértések nem indokolják azt, hogy ne kezdődjön el a járóbeteg rész kapacitásának átszabása. A tisztifőorvos korábbi, „majdnem semmi sincs rendben" kijelentését úgy enyhítette: „az ellátások többsége rendben van, csak mindenkit az izgat, ami nincs rendben."

Baráth Lajos, az EGVE alelnöke azt kérte: a járóbeteg ellátás struktúrájának átszabását célzó intézkedések ne olyan sokkszerűek legyenek, mint a szaktárca eddigi intézkedései.

A fórumon felszólaló kórházvezetők kifogásolták, hogy a szaktárca és az ÁNTSZ sokszor túl kevés átfutási időt hagy az intézményeknek, túl nagy a hiány a finanszírozásban, nem egyértelmű a betegbeutalások rendje, s havonta intézményenként akár több tízmillió forint is „bent ragad" az OEP-nél az elszámolási anomáliák miatt. Ari Lajos az új ügyeleti rendelkezésekkel kapcsolatban azt mondta: az intézményeknek a nyári szabadságolások idején hagyjanak tisztességes moratóriumot, a revizorok őszig „hagyják békén a kórházakat."