7. Esettanulmány

Akaratlanul vizeletét maga alá engedte. Kb. 2 héttel ezelőtt láza volt, napokig tartó  híg vizes széklete, ami időnként hasmenéses jellegű is volt.

Ekkor körzeti orvosától Ciprofloxacint kapott (2x500 mg-ot), amelyet 3 napig szedett..
Panaszai  akkor gyakorlatilag megszűntek. Jelenleg látászavara nincs, egyéb izmaiban nem  érez gyengeséget, nyelészavarról nem számol be. Elmondása szerint nem függ össze
fizikai terheléssel gyengesége.

Statusából pozitívumok: mk. lábon gyengeség, láb megtartásakor szimmetrikus, enyhe fokú hypaesthesiát jelez. Arca kipirult, tachycard, verítékezik, egyebekben statusában cor, pulmo, abd. fiz. neg, neurológiai kórjel sincs. RR: 90/70 Hgmm.

Labor vizsgálatokban pozitívum: a liquor sejtszám normális, liquor fehérje 2  g/l, egyéb laboratóriumi értékei fiziológiás tartományban vannak.

Lehetséges diagnózisok:

1. Botulizmus.
2. Myasthenia gravis.
3. Guillan Barré syndroma.
4. Polymyositis.

A helyes válasz: 3-as.

Jelölje meg az alábbi terápiás lehetőségből azt, amely a Guillan Barré

syndromában nem használatos:
1. Plazmapheresis.
2. iv. immunglobulin 400 mg/kg 5 napon át
3. kismolekulasúlyú Heparin
4. Prednisolon
5. Lélegeztetés
6. Volumenpótlás
7. Tensiórendezés
8. Intenzív monitorizálás

A helyes válasz: a 4-es.

Megbeszélés: A betegnek a Guillan Barré syndroma mellett szól, hogy  korábban  gastrointestinalis fertőzése zajlott, az irodalom szerint - amellett, hogy sok infekció után jelentkezhet - elsősorban a champhylobacter jejuni fertőzés után gyakori, adott esetben feltehetően a betegnél ez a fertőzés volt korábban, mivel
Ciprofloxacint kapott, valószínűleg nem kellő ideig szedte a gyógyszereket (minimum 5-7 napig ilyen esetben szedni kell a gyógyszert). Kiemelendő, hogy nagyon gyakran társulnak vegetativ tünetek is a syndromához, mint pl. arckipirulás, tachycardia, verítékezés, sphincter gyengeség. A botulizmus nagy valószínűséggel kiesik (anamnesisében nem szerepel
tartosított, vagy füstölt ételek fogyasztása), továbbá botulizmus vezető tünetei a kettőslátás, a dysphagia, dysphonia, agyidegbénulás, súlyosabb esetben ptosis is társul hozzá és fixált, tág pupillák. A myasthenia gravis is kizárható, mert típusosan általában fizikai aktivitás után jelentkezik izomgyengeség fluktuáló jelleggel, esetleg kettőslátás és ptosis is alátámaszthatja a diagnózist, ugyanakkor a liquorban serum fehérje nem emelkedett. Ugyanúgy kizárható polymyositis is, mivel általában a proximális izmok gyengeségével szokott jelentkezni, valamint a laboratóriumi eredmények közül kiemelendő extrém fokú creatinin kinase emelkedés.

A felsorolt terápiás lehetőségek közül a Prednisolon esik ki, a Guillan Barré syndroma terápiájának ez mindig egy vitatott kérdése volt, jelenlegi álláspont szerint a steroid szedése legtöbbször rontja a kórkép alakulását. Hangsúlyozandó, hogy Guillan Barré syndroma gyanu esetén a beteget intenzív
körülmények között kell megfigyelni, mert az ascendáló bénulás miatt sokszor a beteget lélegeztetni kell, természetesen ha légzőizom gyengeség tüneteit észleljük, illetve ennek objektív jeleit is mérhetjük, pl.: csökkent oxigén saturatio, stb. A többi terápiás beavatkozás magától érthetődő, elsősorban légzési gyengeséggel járó Guillan Barré syndromában használatos
plazmapheresis, kis molekulasúlyú Heparin adagolása a világirodalmi adatok szerint a gyakran  előforduló thromboemboliás szövődmények prevenciójának szolgál.