Egészség, egészségügy, járványügy az Európai Unióban, s hazánkban a csatlakozás előtt.
 |
Az Európai Unió múltjának, s a magyarországi csatlakozási folyamat jelentősebb állomásait összefoglalva dr. Sedlák Mária kitért többek között az 1989-ben létrehozott Phare-programra, amellyel Magyarországon a közegészségügyi járványügyi tevékenységet nagyban segítő programok valósulnak meg.
Az egészség fogalma kapcsán a tisztifőorvos beszélt arról is, hogy az unióban megfogalmazott általános értékek között ez igen jelentős szerepet tölt be, s mivel az egészséges munkaerő a gazdaság fejlődésének, versenyképességének alapja, magas szintű és hozzáférhető ellátást garantál az unió tagországaiban. Nem beszélhetünk ugyanakkor egységes európai egészségpolitikáról, illetve szociálpolitikáról, miként egységes egészségügyi vagy szociális ellátórendszerről sem – mindez a tagországok nemzeti hatáskörébe tartozik.
Az egészség és a szociálpolitika alapfilozófiáját meghatározva még 1961-ben aláírták az Európa Tanács tagjai az úgynevezett európai szociális chartát, amelyben kinyilvánították, hogy megőrizve közös örökségüket, megkönnyítve gazdasági és szociális haladásukat, s mindenféle diszkriminációt kizárva intézkedéseikkel mindent megtesznek a városi és a vidéki lakosság életszínvonalának javításáért, és a szociális jólét előmozdításáért.
Uniós egészségvédelem
Az Európai Unió egészségvédelemre fordított figyelme, szabályozásai alapján a megyei tisztifőorvos kifejtette: a csatlakozás egyértelműen pozitív hatással lesz az egészségre és az egészségügyre. Az emberi élet és egészség védelmében egyébként a kezdetektől fogva számos szabályozást fogadott el az európai közösség. A 90-es évek krízishelyzeteire – mint többek között a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása – reagálva az 1999-ben született amszterdami szerződés egyik pontja kimondja: a belső piac szabad mozgásai nem veszélyeztethetik a polgárok egészségét. Ennek alapján vált kötelező gyakorlattá egy-egy nagyobb döntés előtt az egészséghatás-vizsgálat elvégzése.
Dr. Sedlák Mária előadásában utalt arra is, miként értékelődött fel a szabályozások és a hatósági munka szerepe napjainkra – amikor az országok, kontinensek közötti távolságok gyors áthidalhatóságával sokkal hamarabb juthat be egy országba hibás áru, egészséget veszélyeztető termék vagy – éppen aktuálisan – járványos betegség, mint korábban. A felismerést szabályozások sorozata követte az uniós országokban, a tagjelölt országok pedig már a felkészülés időszakában megtették az ehhez szükséges kezdő lépéseket. Az ÁNTSZ tevékenysége kapcsán a jogharmonizáció mintegy 200 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás adaptálását jelentette az egészségügyi tárca jogalkotásában. A rendeletek szinte kizárólagosan az elsődleges megelőzést szolgálják és javítják.
A fórum résztvevői hallhattak e rendeletek hatásairól is: az Európai Unió tagországaiban az elmúlt években jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek előfordulása, 10 százalékkal kevesebb munkahelyi baleset történt, illetve stagnálni látszik az allergiás betegek száma is. A születéskor várható élettartam tehát úgy növekedett, hogy az egészséges életévek száma nőtt meg.
A hazai rendelkezések kapcsán elhangzott: elkészültek és hatályba léptek a képernyő előtt végzett munkáról, a tehermozgatásról, a rákkeltő anyagok, valamint a zaj- és vibráció elleni védelemről szóló jogszabályok. Az egészséges táplálkozással foglalkozó ajánlásokat 2005-ig kell megvalósítani, az arzénnal terhelt ivóvizekben a mérgezőanyagok mennyiségét csökkenteni kell, s ki kell építeni a természetes fürdők minőségellenőrzési rendszerét. A járványügy terén a gyorsriasztó- és reagálórendszer kiépítését határozták el. Az informatikai fejlesztések pedig már megkezdődtek az ÁNTSZ intézményrendszerében.
Az Európai Unió közösségi programjai kapcsán a megyei tisztifőorvos elmondta: az EU népegészségügyi stratégiája, mely a 2003-tól 2008-ig tartó időszakra szól, teljes összhangban van a hazai népegészségügyi programmal. Utóbbi révén egyébként lehetőség nyílik majd a legjobb európai uniós gyakorlat átvételére, hozzájuthatunk bizonyos EU-forrásokhoz, valamint gyors, összehangolt reagálásra lesz mód az egészséget fenyegető veszélyekre. A személyek szabad mozgása az egészségügyi és szociális biztonság szempontjából azt is jelenti, hogy az ideiglenes tartózkodás idejére megilleti a közösség állampolgárait a sürgős egészségügyi ellátás, ha azonban gyógykezeltetni akarja magát valaki a jövőben egy másik uniós országban, úgy előzetesen meg kell szereznie ehhez a megfelelő hazai engedélyt. Az egészségügyben dolgozók munkavállalása kapcsán elhangzott: az uniós tagországok elfogadják a diplomát az orvosoktól, a fogorvosoktól, a gyógyszerészektől, az általános ápolóktól és a szülésznőktől is.
Fejlesztések az ÁNTSZ intézményrendszerében
– Felismerve azt, hogy jövőnk csak az unióban képzelhető el, tudatosan készültünk a kihívásokra – mondta dr. Sedlák Mária. Mint hozzátette, az ÁNTSZ európai uniós jogharmonizációs fejlesztéseinek első fázisaként egy laboratóriumi projekt keretében 1999 és 2000 között 12 millió euró értékű műszerbeszerzésre nyílt lehetőség, s ugyanebben a projektben jelentek meg a tanácsadások és képzések is.
A második ütem a szükséges járványügyi információs rendszerfejlesztés egy részét valósítja meg, a támogatott informatikai projekt összköltsége 7,2 millió euró, a megvalósítás 2000 és 2003 között várható.
A harmadik szakasz az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központjában a fertőző betegségek epidemiológiai megfigyelőrendszerének kiépítése, és a szükséges mikrobiológiai kapacitás biztosítása – ez 2002 és 2004 között valósul meg 10,2 millió euró értékben.
A negyedik fázisról még nem született döntés.
A hatósági munkát illetően ugyanakkor megkezdődtek a különféle képzések: a kémiai biztonsági felügyelői oktatáson a megyéből 11 fő vett részt és vizsgázott, s a városi intézetekben azóta egy-egy képzett szakember dolgozik e területen. Az élelmiszerbiztonsági felügyelőképzésben 14 munkatárs vesz részt jelenleg, munkahigiénés oktatásra pedig hatan járnak. Az epidemiológiai képzést 16-an kezdik el a közeljövőben. Az informatikai fejlesztést 42 ECDL vizsgával rendelkező munkatárs várja, akik pedig nem részesültek e képzésben, ők 40 órás alaptanfolyamon vehettek részt. A debreceni népegészségügyi iskola különböző szakain eddig öt munkatárs végzett, s jelenleg hárman tanulnak ott.
A minőségbiztosítási rendszer ellenőrzését hat képzett belső auditor végzi. Többek között a kémiai laboratóriumok első minősítése után folyamatban van az élelmiszer- és vízmikrobiológiai laboratóriumok akkreditációja is, a múlt évben pedig a zaj- és vibrációs laboratórium akkreditációja zajlott. Épül a gyors járványügyi jelentő- és reagálórendszer alapját képező informatikai hálózat, amely eddig nem látott perspektívákat nyit meg az intézményrendszerben. A mikrobiológiai laboratóriumok műszeres fejlesztése várhatóan a következő két évben valósul meg, s ennek nyomán akár világszínvonalú diagnosztikai lehetőségek válnak valóra.
Újabb eredménynek könyvelhető el, hogy a megyei intézetet a Phare-pályázatokat elbíráló bizottság régióközpontnak jelölte. Ez azt is jelenti, hogy az itteni szakemberek fogják végezni Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye hatósági laboratóriumi vizsgálatait is a közeljövőben.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!