A tatabányai nyugdíjas klubok vendégeként dr. Schvarcz Tibor szocialista országgyűlési képviselő, valamint Takács Péter és László György önkormányzati képviselők tartottak tájékoztatót a napokban a kertvárosi Bányász Művelődési Házban az EU-csatlakozás előnyeiről.
Az országgyűlési képviselő a mondanivalóját elsősorban az európai uniós csatlakozásunk után várható és az egészségügyet, a szociális ellátást, a nyugdíjasok helyzetét érintő változások köré csoportosította. Kiemelte: az április 12-ei népszavazás előtt fontos tudnunk, hogy milyen érvek hangzanak el a csatlakozással kapcsolatban.
Elmondta: három ellentétes álláspont köré gyűjtik híveiket a különböző pűártállású szónokok. A Petőfi verssoraira alliteráló tagok legyünk vagy szabadok szólás arra keresi a választ, hogy feladjuk-e nehezen kivívott függetlenségünket a globalizáció érdekében. Vannak, akik úgy vélik, hogy több érv szól a csatlakozás ellen, mint mellett, ezért nemmel kelle majd szavaznunk április 12-én. Vannak ugyanakkor, akik egyértelmű igennel voksolnak az EU-tagságunk mellett, és az ő számuk a legnagyobb az eddigi felmérések, becslések szerint.
Az előadó ismét feltette a kérdést a tatabányai polgárok előtt: miért kell elmennünk szavazni, és miért kell igennel szavaznunk? Csak néhány ok, amiért érdemes fejlett európai államok közösségének tagjává válnunk a: eltűnnek az országhatárok, gyorsabba ütemben sikerülhet a felzárkózásunk, fejlődik a közlekedés, más rendszerben juthatunk agrártámogatásokhoz, megnő a kereslet a magyar munkaerő iránt, nőnek a bérek, ezáltal nő az életszínvonal, emelkednek a nyugdíjak. Az igen szavazatunkkal gyakorlatilag befejeződhet a 12 évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltás, amikro NATO-tagok lettünk, sikerült konszenzust kialakítanunk a határon túli magyarsággal, kiépítettük a demokrácia intézményrendszerét.
Fontos tudnunk azonban azt is, hogy milyen Európához csatlakozunk. Az unió 15 állama az USA után a második legnagyobb gazdasági erő a világon: a léleszámát tekintve viszont az első. Mindez 450 milliós, vámmentes piacot is jelent majd a magyar áruknak, ami azért lényeges, mert a magyar export négyötöde már most is az EU-ba irányul. Az unió szervezetéből adódik, hogy a kis országok is érvényesíthetik érdekeiket a szavazásokon a nagyokkal szemben.
Az egészségügyi program megvalósításával javulhatnak a magyar polgárok életkörülményei, és meghosszabbodhat a születéskor várható átlagéletkor is, ami jelenleg 70 év a nőknél és 67-68 év a férfiaknál. A felmérések szerint az EU-ban 2020 körül 30 százalékos lesz a 60 év felettiek aránya: az idős emberek előtt azonban kitágul a világ, kedvezményes foglalkoztatással, magasabb nyugdíjjal, a fejletebb, az ápolást előtérbe helyező ellátó rendszerrel több lehetőség nyílik számukra. Az EU szociális chartájának több részét hatánk is elfogadta.
Az országgyűlési képviselő az előnyök közé sorolta az utazás, a munkavállalás lehetőségeinek bővülését, az egységes európai TAJ-kártya bevezetését, a szociális juttatások körének bővülését.
Elmondta: három ellentétes álláspont köré gyűjtik híveiket a különböző pűártállású szónokok. A Petőfi verssoraira alliteráló tagok legyünk vagy szabadok szólás arra keresi a választ, hogy feladjuk-e nehezen kivívott függetlenségünket a globalizáció érdekében. Vannak, akik úgy vélik, hogy több érv szól a csatlakozás ellen, mint mellett, ezért nemmel kelle majd szavaznunk április 12-én. Vannak ugyanakkor, akik egyértelmű igennel voksolnak az EU-tagságunk mellett, és az ő számuk a legnagyobb az eddigi felmérések, becslések szerint.
Az előadó ismét feltette a kérdést a tatabányai polgárok előtt: miért kell elmennünk szavazni, és miért kell igennel szavaznunk? Csak néhány ok, amiért érdemes fejlett európai államok közösségének tagjává válnunk a: eltűnnek az országhatárok, gyorsabba ütemben sikerülhet a felzárkózásunk, fejlődik a közlekedés, más rendszerben juthatunk agrártámogatásokhoz, megnő a kereslet a magyar munkaerő iránt, nőnek a bérek, ezáltal nő az életszínvonal, emelkednek a nyugdíjak. Az igen szavazatunkkal gyakorlatilag befejeződhet a 12 évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltás, amikro NATO-tagok lettünk, sikerült konszenzust kialakítanunk a határon túli magyarsággal, kiépítettük a demokrácia intézményrendszerét.
Fontos tudnunk azonban azt is, hogy milyen Európához csatlakozunk. Az unió 15 állama az USA után a második legnagyobb gazdasági erő a világon: a léleszámát tekintve viszont az első. Mindez 450 milliós, vámmentes piacot is jelent majd a magyar áruknak, ami azért lényeges, mert a magyar export négyötöde már most is az EU-ba irányul. Az unió szervezetéből adódik, hogy a kis országok is érvényesíthetik érdekeiket a szavazásokon a nagyokkal szemben.
Az egészségügyi program megvalósításával javulhatnak a magyar polgárok életkörülményei, és meghosszabbodhat a születéskor várható átlagéletkor is, ami jelenleg 70 év a nőknél és 67-68 év a férfiaknál. A felmérések szerint az EU-ban 2020 körül 30 százalékos lesz a 60 év felettiek aránya: az idős emberek előtt azonban kitágul a világ, kedvezményes foglalkoztatással, magasabb nyugdíjjal, a fejletebb, az ápolást előtérbe helyező ellátó rendszerrel több lehetőség nyílik számukra. Az EU szociális chartájának több részét hatánk is elfogadta.
Az országgyűlési képviselő az előnyök közé sorolta az utazás, a munkavállalás lehetőségeinek bővülését, az egységes európai TAJ-kártya bevezetését, a szociális juttatások körének bővülését.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!