Mértani haladvány szerint szaporodnak a gyógyszerrezisztes influenzavírus-fajták.
A Bloomberg BusinessWeek (és még százhatvan-egynéhány webhely) a HealthDay News december 7-i saját híre nyomán közli: egy (új) vizsgálat szerint bizonyos influenzavírus-törzsek mind ellenállóbbak a gyógyszerekkel szemben, és egyre inkább képesek a terjedésre. Amerikai és kanadai kutatók, úgymond, megerősítették, hogy a két engedélyezett antivirális gyógyszerrel szembeni ellenállás számos módon bekövetkezhet, és állítják, hogy e kettős ellenállás az utóbbi három esztendő során erősbödött.
A kutatócsoport 28 olyan szezonális H1N1 influenza-vírust vizsgált, amelyek 2008-tól 2010-ig öt országban voltak jelen, és egyaránt ellenálltak az M2-blokkolóknak (adamantánoknak) és a neuraminidáz-inhibitoroknak (NAI-knak), többek közt az oseltamvirnek és a zanamivirnek. A kutatók megállapították, hogy egy korábban egyetlen tekintetben rezisztens influenza vírus második (járulékos) rezisztenciája gyorsan kialakulhat mutáció, hatóanyagra adott reakció, vagy más vírussal lezajló génátadás következtében.
A vizsgálat során ugyancsak kiderült, hogy a tesztelt kettős rezisztenciájú vírusok aránya a 2007-8-as 0,6 százalékról 2008-2009-re 1,5 százalékra, majd 2009-10-re 28 százalékra nőtt. Az eredményeket december 7-én az Interneten, a Journal of Infectious Diseases 2011. januári számának előzetes, e-kiadásában tették közzé.
„Mivel az antivirális hatóanyagoknak [mindeddig] csak két osztályát engedélyezték", jelentette ki egy közleményben a publikáció szerzőinek egyike, dr. Larisza Gubarjeva, „aggodalomra ad okot a hatóanyagokkal szemben ellenálló vírusok felfedezése mindkét osztályban". A tudós az Egyesült Államok Járványügyi („Járványkezelési és Prevenciós") központjainak munatársa. „Ha e kétszeresen ellenálló vírusok még gyakoribbá válnak a most predomináns módon jelen lévő „A" influenzavírusok körében, a kezelési lehetőségek rendkívül korlátozottá válnak", tette hozzá. „A jövőben valószínűleg új vírusellenes szerekre, illetve terápia-stratégiákra lesz szükség."
A folyóirat ugyanazon számában egy másik tanulmány szerzői egy oseltamvir-rezisztens pandémikus H1N1 influenza-fertőzéssorozatot vizsgáltak, amelyre egy brit kórház hematológiai egységében került sor. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „az oseltamivir hematológiai páciensek esetében nem lehet az elsőként [kézenfekvő módon] választandó gyógyszer, a zanamivir esetleg hatásosabbnak bizonyulhat."
A két közleményhez fűzött szerkesztőségi cikkben szakértők leszögezik: mivel folyamatosan előre megjósolhatatlan és antivirálékkal szemben ellenálló influenzavírusok jelennek meg, fokozott monitoringra, kreatív prevencióra és terápiás alternatívákra lesz szükség. Dr. Frederick G. Hayden, a Virginiai Orvosegyetem, és Dr. Menno D. de Jong, az Amszterdami egyetem kutatója kommentárjukban megállapítják, hogy mivel a legtöbb országban csak két antivirális-gyógyszerosztály forgalmazható, a jövőbéli kutatásnak a zanamivir és a kombinált vírusellenes terápia hatásosságára kell összpontosítaniuk – továbbá új típusú virusellenes gyógyszerekre.