A gátakat nyitó tömlősgomba

A tudatállapotot módosító pszichoaktív szerek különféle hatást gyakorolnak a fogyasztóra. Három kategóriájuk van, a stimulánsok (a kokain, a kávé), a nyugtatók, az alkohol és a narkotikumok, idetartozik a heroin, a harmadik csoportba sorolhatók a hallucinogének. Az utóbbiak tudományos kutatása százéves múltra tekint vissza.

A hallucinogének iránti tudományos érdeklődés fellendülése Albert Hofmann növénykémikus nevéhez kötődik, akinek 1943-ban sikerült előállítania tiszta formában egy roppant kis mennyiségben hatásos vegyületet, amit ma LSD-nek hívnak. A lizergsav-dietil-amidot a természetben az anyarozs nevű tömlősgomba állítja elő, ami a rozs virágzatán élő élősködő. Az LSD és az egyéb pszichedelikus szerek hatásmechanizmusa ez irányú kutatások hiányában ma is hiányos ismeretű, csak tapasztalt hatásukat lehet leírni: felnyitnak bizonyos gátakat az agyi információáramlás előtt, az érzékelés, az érzelmek, a gondolatok elsöprő áradása indul meg. Az új információk a személyiség újraépítését teszik lehetségessé.

Az LSD szülőatyja, Albert Hofmann jó egészségben ünnepelte századik születésnapját január 11-én, "bajkeverőnek" nevezte "gyermekét" a 2003-ban magyarul is megjelent könyvében. A svájci vegyész sohasem számított arra, hogy az LSD, „ami a maga kiszámíthatatlan, ijesztően mély hatásával ráadásul nem is rendelkezik egy élvezeti szer jellemzőivel, valaha is kábítószerként terjedhet el világszerte".