• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A terrortámadások szívbetegséget is okoznak

Hírek Forrás: MTI

Háromszorosára növelte a szívbetegségek gyakoriságát a televízió által egyenesben közvetített 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás.

Amerikai pszichiáterek vizsgálatának eredményeit a szakterület legismertebb folyóirata, az Archives of General Psychiatry közölte.

Amikor 2001. szeptember 11-én a terroristák által eltérített repülőgépek becsapódtak a Világkereskedelmi Központ (WTC) két toronyépületébe és csaknem háromezer ember elpusztult, az élő televíziós közvetítés százmilliók számára jelentett leírhatatlan döbbenetet. Egy most olvasható tudományos tanulmány azt bizonyítja, hogy a rendkívüli tragédia látványának több év múlva is kimutatható, további következményei vannak.

E. Allison Holman és munkacsoportja több mint 2500 amerikai felnőtt a terrorcselekmény előtti egészségügyi adatait gyűjtötte össze és pszichés állapotukat, reakciójukat 9-14 napon belül a legismertebb kérdőív segítségével sikerült ismét fölmérni. A vizsgált személyek közül csak néhány volt olyan, akit a drámai helyzet közvetlenül érintett - például hozzátartozóját veszítette el -, a többiek az élő tv-közvetítést látták, vagy nézték meg azt a későbbi időszakban.

A tényleges vizsgálat ezután kezdődött: három esztendőn át évente megkérdezték a tanulmány résztvevőit, hogy az eredetileg szívbetegségben nem szenvedők közül hányan lettek ilyen eltérések, szívpanaszok miatt kezelt páciensek. Följegyezték, ha bárkinek magas lett a vérnyomása, esetleg agyi katasztrófája támadt vagy infarktust kapott.

Azok az amerikai felnőttek, akik a New York elleni terrortámadást nagy pszichés megrázkódtatásként élték meg, a következő három évben 53 százalékban gyakrabban lettek szív- és érbetegek, mint azok, akik az eseményről csak sajnálatos hírként vettek tudomást.
A részletesebb értékelés során, ha a többi kockázati tényezőt is figyelembe vették, illetve az életkor és egyéb egészségügyi szempontok esetleges hatását is értékelték, a nagy pszichés megrázkódtatásról beszámoló személyek már egy év múlva háromszor gyakrabban kerültek szívpanaszok miatt orvosi gondozásba.

A még érdekesebb eredmények ezután kerültek elő. Két évig csak az egykori dráma hatása érvényesült, azonban a harmadik esztendőtől azok, akik folyamatosan és kifejezetten féltek a terrorcselekmények ismétlődésétől, ötszörte gyakrabban lettek szívbetegek, mint a többiek. A pszichiáter munkacsoport fölhívja az orvosok figyelmét arra, hogy a terrorcselekemények későbbi, egészségügyi következményeire is gondolni kell, mert valószínűleg sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint azt korábban hitték.

Holman hangsúlyozta: azt is mérlegelni kell, milyen módon és mértékben hívjuk föl a lakosság figyelmét a terrorveszélyre. Lehet, hogy ez a veszély kisebb, mint az egészségügyi kockázat, amit ennek az emlegetésével előidézünk.