A tudós csal, a kolléga pedig falaz?

A csütörtökön közzétett tanulmány szerint a felmérésben részt vevő 605 amerikai intézményben dolgozó 2021 kutató közel kilenc százaléka állította, hogy tanúja volt lehetséges tudományos rosszhiszemű magatartásnak az elmúlt három évben. A 192 kutató, akik azt állították, hogy rajtakapták kolégájukat csalás közben, összesen 265 különálló esetről számoltak be, és az etikai vétségek közül többet megdönthetetlen bizonyíték is alátámaszt.

Ezen állítólagos tettek kevesebb mint 60 százalékát jelentették azonban az érintett intézményeknek, és még ennél is kisebb százalékuk került az amerikai Tudományos Integritás Hivatala (ORI) elé. A felmérést végző ORI elé mindössze átlagosan 24 vizsgálat jut el évente. „A felmérés eredményeinek kivetítése, még ha konzervatívan tesszük is, a hiányos bejelentések riasztó képét mutatja" – összegezték a vizsgálat végzői egy a brit Nature folyóiratban közölt tanulmányban.

Az ORI csapata Sandra Titus vezetésével úgy számolt, hogy legalább 2325 lehetséges tudományos csalást (de legalábbis rosszhiszemű viselkedést) vesznek észre munkatársak évente azon körülbelül 155 000 kutató között, akik az Országos Egészségügyi Intézettől (NIH) kapják pénzügyi támogatásukat. Ha ezeknek az incidenseknek csak 58 százalékát jelentik, az ezeket a tudósokat foglalkoztató egyetemeknek és az intézeteknek, „majdnem 1000 eset maradhat rejtve minden tisztvielő előtt."

Több oka is lehet annak, miért habozhatnak a kutatók jelenteni a rosszhiszemű magatartást: a látottakban való kételkedés, a megtorlástól való félelem, illetve a kollégákkal való együttérzés. A tanulmány szerint a csalásról tudomást szerző egyetemek és kutatóközpontok sem mindig folytatnak vizsgálatot, mert attól tartanak, hogy ez botrányt kavarna, esetleg elveszítenék anyagi támogatásukat.

A publikáció szigorúbb szabványok létrehozására szólít fel. „Az intézményeknek olyan kultúrát kell teremteniük, amely garanciát nyújt a nyomravezetőnek, és zéró toleranciát vezet be mind a csalókkal, mind az esetek felett szemet hunyókkal szemben" – írták a szerzők.

Az egyik látványosabb, a közelmúltban történt tudományos csalási eset 2005-ben fordult elő, amikor az elismert amerikai szakfolyóirat, a Science, kénytelen volt visszavonni egy általa publikált cikket, amelyben Hwang Woo-Suk dél-koreai kutató azt állította, jelentős áttörést ért el az emberi őssejtkutatás terén. A Szöuli Nemzeti Egyetem vizsgálata azonban kiderített, hogy a kísérletek eredményeit meghamisították.