Az ÁNTSZ megtiltotta a Csalamon csapdák előállítását, forgalmazását, az MTA elnöke felfüggesztette állásából a Növényvédelmi Kutatóintézete igazgatóját.
Hétfőn reggel felfüggesztették beosztásából Barna Balázst, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete (NKI) igazgatóját, mivel súlyos kémiai biztonsági szabálytalanságokra derült fény az intézetben - tájékoztatta Németh Tamás, az MTA főtitkára, a fegyelmi bizottság elnöke az MTI-t.
Közölte: az igazgató felfüggesztése a vizsgálat lezárásáig tart. Hozzátette, hogy az ügy kivizsgálásával egy vizsgálóbiztost bízott meg a fegyelmi testület. A biztos legkésőbb két héten múlva tesz jelentést a bizottságnak, miután minden szükséges adatot beszerzett, és összegzett. A testület ezt követően hozza meg döntését az ügyben.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete, mint első fokú hatóság súlyos kémiai biztonsági szabálytalanságok miatt - határozati úton - azonnali hatállyal megtiltotta a Csalamon csapdák (Chemotox molyirtós kazettás, valamint ragasztós csapdák) előállítását, forgalmazását - tájékoztatta a döntésről dr. Homor Zsuzsanna kistérségi tisztifőorvos közleményben az MTI-t.
Az intézkedésre azt követően került sor, hogy az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Kémiai Biztonsági Csoportjához április 15-én egy állampolgári panaszbejelentés érkezett.
A bejelentő az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) "Csalomon" csoportjától vadgesztenye aknázó moly feromoncsapdát vásárolt. A csapdához pedig ajándékként egy "Chemotox Molyirtó kazetta szabadforgalmú irtószer" feliratú tájékoztatóba csomagolt VAPORTAPE II márkanevű molyirtó csíkot mellékeltek.
A VAPORTAPE II termék gyári csomagolásán 10 százalékos, a Chemotox molyirtó kazetta tájékoztatón, pedig 20 százalékos diklórfosz tartalom szerepelt. A diklórfosz hatóanyag tartalmú növény védőszerek engedélyét egy uniós bizottsági határozat szerint viszont már csaknem hároméve, 2007. június 6-án visszavonták.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), Járványügyi Főosztálya toxikológiai okokból a Chemotox molyirtó kazetta nevű úgynevezett biocid termék forgalomba hozatali engedélyét pedig már 2005. május 6-i hatállyal visszavonta. (A biocid termék célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá.) A Chemotox molyirtó kazetták így legfeljebb 2005. december 31-ig voltak forgalmazhatók és felhasználhatók.
A panaszbejelentésben leírtak igazolására az ÁNTSZ egyik munkatársa magánszemélyként, telefonon megrendelt és vásárolt egy, a bejelentésben szereplőhöz hasonló feromoncsapdát. A termék átvételére április 22-én az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet nagykovácsi telephelyén került sor.
A termékcsomag megtekintésekor a panaszbejelentéshez hasonlóan a fent leírtakat tapasztalt az ÁNTSZ munkatársa. Ezért a helyszínen azonnali kémiai biztonsági ellenőrzést végeztek az ÁNTSZ szakemberei a kutatóintézet feromoncsapdákat forgalmazó Csalamon csoportjánál.
A helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy a VARL+ (varsás) típusú csapda előállításához közvetlen megrendeléssel, az Amerikai Egyesült Államokból (USA) származó biocidot használnak fel. A terméket pedig belföldön és külföldön egyaránt értékesítik.
A 2006. előtti Chemotox szállítmányukból visszamaradt magyar nyelvű tájékoztatót fénymásolással sokszorosítják, ebbe csomagolják az angol feliratú VAPORTAPE II. molyirtó csíkot.
A magyar tájékoztató szerint a molyirtó csík ruhásszekrénybe helyezve ruhamoly irtására használandó. A biztonságos használatához pedig csupán a bő szappanos vízzel való kézmosás szükségességére figyelmeztet a tájékoztató, ellenszereként az atropint nevezi meg.
A közlemény aláhúzza: az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete a szóban forgó veszélyes anyag/keverékkel végzett tevékenységével kapcsolatban nem élt bejelentési kötelezettségével. Azt nem jelezte a kémiai biztonsági törvény alapján az ÁNTSZ-nek.
A készítmény forgalmazásához az Országos Kémiai Biztonsági Intézettől regisztrációs számmal sem rendelkezik. Továbbá a biocid termék forgalmazásához OTH engedélyt nem kérték. Mindemellett a tevékenységük során felhasznált és forgalmazott egyéb veszélyes - illetve nem veszélyes - termék sem rendelkeznek úgynevezett biztonsági adatlappal.
A dolgozók kémiai kockázatbecslése hiányzik, a forgalmazást intézményi és lakossági szinten végzik, a biztonsági adatlap továbbadásáról nem gondoskodtak. Az angol illetve magyar nyelvű tájékoztatók félreérthető információt tartalmaznak az összetételre vonatkozóan is.
Ezért az ÁNTSZ Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete mint első fokú hatóság értesítette az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet vezetőit az eljárás hivatalból történő megindításáról - tartalmazza a közlemény.