Antibiotikumok: egyre többet tudnak róluk a magyarok

Az Európai Bizottság 1973-ban hívta életre az Eurobarometer-t, amely az Európai Unió tagállamaiban rendszeresen készít közvélemény-kutatásokat az európai lakosság mindennapi életét befolyásoló tényezőkről, ezáltal segítve az Európai Bizottságot a döntéshozatali munkában. Az európai lakosság körében elvégzett felmérés eddig két alkalommal, a 2009. évben és a 2013. évben tért ki az antibiotikumok hatásával és felhasználásával kapcsolatos ismeretekre, kérdésekre. Az Országos Epidemiológiai Központ a napokban hozta nyilvánosságra a felmérés eredményét.

Az antibiotikumok vitathatatlan szerepet játszanak a fertőző betegségek kezelésében és a sebészeti beavatkozást követő komplikációk kockázatának csökkentésében. A WHO számos publikációja szerint is egyre nagyobb közegészségügyi aggodalmat kelt, hogy az antibiotikumok hatékonysága csökken azáltal, hogy a baktériumok ellenállókká válnak az antibiotikumokkal szemben. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának oka lehet a túlzott antibiotikum-fogyasztás vagy a nem megfelelő antibiotikum-használat

A felmérés módszertana: lakossági interjúk egységes kérdőív alapján, az adott tagállam hivatalos nyelvén, a megkérdezettek otthonában. Célcsoport: a 15 éven felüli lakosság. A megkérdezettek számát a populáció nagyságát figyelembe véve állapították meg és végeztek random mintavételt.

A felmérésben megkérdezettek száma:
Európai Unió tagállamaiban:
2009. év: 26 761 megkérdezett
2013. év: 26 680 megkérdezett
Magyarországon:
2009. év: 1017 megkérdezett
2013. év: 1033 megkérdezett

A felmérés három témaköre és célkitűzése:
1) azonosítani a tagállamok lakossága körében az antibiotikumok alkalmazásának gyakoriságát, a lakosság antibiotikum-fogyasztási szokásait;
2) felmérni a lakosság ismereti szintjét a felesleges antibiotikum-használatról,
3) meghatározni az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításáért végzett kampányok hatását.

A felmérés eredménye:

1. Témakör
Az antibiotikumok használati gyakoriságára vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy 2013-ban a Magyarországon megkérdezettek kisebb arányban (29%) használtak antibiotikumot a megkérdezés idejét megelőző 12 hónapban, mint az európai megkérdezettek, ahol ez az arány 35% volt.

Magyarországon 2013-ban 7%-kal csökkent (29%) az antibiotikumot fogyasztók aránya a 2009. évihez viszonyítva, amikor a fogyasztók aránya 36% volt. Európára vonatkoztatva ez a csökkenés 5%-os volt (2009: 40%; 2013: 35%). Az összes európai megkérdezett önbevallása szerint leggyakrabban influenza (18%) és bronchitis miatt (18%), míg a magyarországi válaszadók torokfájás (27%) és influenza (24%) miatt szedtek antibiotikumot.

2. Témakör
A felmérésben a szükségtelen antibiotikum-használatról való ismeret mérésére a megkérdezetteknek négy állításról kellett eldönteniük, hogy helyes vagy helytelen (Igaz vagy Hamis választ adva):
a) „Az antibiotikumok elpusztítják a vírusokat." (A helyes válasz: Hamis)
b) „Az antibiotikum hatékony gyógyszer a nátha és az influenza ellen." (A helyes válasz: Hamis)
c) „A feleslegesen szedett antibiotikumok hatására a baktériumok ellenállóvá válhatnak." (A helyes válasz: Igaz)
d) „Az antibiotikumok használata gyakran jár mellékhatással, például hasmenéssel." (A helyes válasz: Igaz)

Az első (a) állításra, hogy „az antibiotikumok elpusztítják a vírusokat", az Európai Unió tagállamaiban megkérdezettek 40%-a, a Magyarországon megkérdezettek 38%-a válaszolt helyesen. 2009. évhez viszonyítva 11%-kal emelkedett a magyar válaszadók körében a helyesen válaszolók aránya.

A második (b) állításra, hogy „az antibiotikum hatékony gyógyszer a nátha és az influenza ellen", az európai válaszadók több mint fele (52%), a Magyarországon megkérdezettek több mint egyharmada (37%) válaszolt helyesen. A 2009. évhez viszonyítva azonban 8%-kal emelkedett a második állításra jól válaszolók aránya hazánkban.

A harmadik (c) állításra, hogy „a feleslegesen szedett antibiotikumok hatására a baktériumok ellenállóvá válhatnak", az európai válaszadók 84%-a, míg a Magyarországon megkérdezettek 76%-a válaszolt helyesen.

A negyedik (d) állításra, hogy „az antibiotikumok használata gyakran jár mellékhatással, például hasmenéssel", mind az európai, mind a Magyarországon megkérdezettek 60%-ot meghaladóan válaszoltak helyesen. A 2009. évihez viszonyítva 12%-kal emelkedett a jól válaszolók aránya.

Mind a négy állításra az európai válaszadók 22%-a és Magyarországon a megkérdezettek 16%-a válaszolt 2013-ban helyesen. A 2009. évihez viszonyítva ez hazánkban 7%-os, míg az európai tagállamokban 2%-os emelkedést jelentett.

3. Témakör
Az európai megkérdezettek 33%-a, míg a Magyarországi válaszadók 17%-a hallott arról az állításról, hogy a nátha és az influenza ellen antibiotikumot alkalmazni felesleges. Az első információt az indokolatlan antibiotikum-használatról a magyarországi válaszadók majdnem fele a háziorvostól kapta. Az európai megkérdezettek 88%-a, a Magyarországon megkérdezettek 83%-a jelölte meg elsőnek a háziorvost, akitől tájékozódik, ha megbízható információt szeretne kapni arról az antibiotikumról, amit éppen szed. A Magyarországon megkérdezettek nagyobb bizalommal fordulnak családtagjaikhoz vagy barátaikhoz (11%), mint az interneten megtalálható információkhoz, honlapokhoz (3%), abban az esetben, ha megbízható információt szeretnének kapni az éppen szedett antibiotikumról.

A felmérés összegzéseként elmondható, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában megkérdezettek több mint egyharmada szedett antibiotikum készítményt a megkérdezés időpontját megelőző egy évben. Az európai megkérdezettek önbevallása szerint leggyakrabban influenza és bronchitis miatt, a magyarországi megkérdezettek torokfájás és influenza miatt szedtek antibiotikumot.

A tagállamokban megkérdezettek közül tízből csak négy tudja, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, illetve, hogy az antibiotikum hatástalan a nátha és az influenza ellen. A 26 680 megkérdezett 22%-a adott helyes választ mind a négy ismeretfelmérő állításra.

Az európai megkérdezettek többsége a médiából, míg a magyarországi megkérdezettek az orvostól kaptak első alkalommal információt az antibiotikumokkal kapcsolatban. Hazánkban a válaszadók túlnyomó többsége tehát az antibiotikumokról való ismeretszerzés hiteles információforrásának az orvost tartja.

Általános következtetésként megállapítható, hogy a hazai válaszok alapján szükség van a célzott oktatásra (a lakossági tájékoztatás fejlesztésére és az aktív kampányok folytatására); hiszen az antibiotikumok helyes használatának tudatosságát növelő kampányok európai szinten hatékonynak bizonyultak. Az egészségügyi szakemberek (háziorvos, iskolaorvos, kezelőorvos, gyógyszerész, egészségügyi hatóság stb.) és a média kulcsszerepet töltenek be a helyes antibiotikum-használat kialakításában.