Az ázsiaiak sincsenek súlyuknál

A testtömeg és az életkilátás összefüggéseit a korábban európai vagy onnan származó népességek adataiból számolták ki és föltételezték, hogy az ázsiaiak statisztikái jelentősen különbözhetnek. Egy új, a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent vizsgálat egymilliónál is több ázsiai adatait elemezte.

Wei Zheng amerikai professzor hét ország ötven kutatójából álló csoportjának élén 1,1 millió, különböző ázsiai országokban meghalt személy adatait dolgozta fel. Vizsgálták, milyen a testtömege azoknak, akik a legtovább élnek, illetve kik élnek a legrövidebb ideig, függetlenül attól, hogy mi okozta a halálukat.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint világszerte több mint egymilliárd ember túlsúlyos - vagyis testtömegindexe (TTI) 25-30 közötti -, 300 millió pedig elhízott - 30-nál magasabb TTI. Az index a testmagasság és a testtömeg közötti, legpontosabb összefüggés: a kilogramban mért testsúly értékét kell elosztani a méterben kifejezett magasság négyzetével.

Kínaiak, japánok és koreaiak halálozási statisztikája szerint a 22,6-27,5 TTI-vel rendelkezők éltek legtovább. A felső érték a korábbi, európai adatokon alapuló föltételezés szerint már enyhe súlytöbbletet jelent.

A súlytöbblet általában a fölös zsírszövetből adódik. Sok vizsgálat igazolta, hogy a zsír nem valamiféle passzív szövet, hanem a legnagyobb endokrin szerv, amely biológiailag aktív anyagokat termel, és így jelentős kockázati tényezője súlyos betegségeknek: magas vérnyomásnak, cukorbajnak, koszorúér-betegségnek, sőt bizonyos rosszindulatú daganatos folyamatoknak is.

Az ázsiai országokból származó emberek esetében a 35-nél nagyobb TTI a halálozási esélyt 50 százalékkal növeli. Ez nem érvényesült az indiai népességben: a kutatók szerint azért, mert ők jobb gazdasági körülmények között élnek, és jobb orvosi ellátást kapnak. A 15-nél kisebb TTI viszont mindenütt háromszoros halálozási kockázatot jelent.