Élet a használat után

A fejlett ipari országok legtöbbjében mára önálló iparággá vált ezen eszközök újrafelhasználhatóvá tétele. Az 1980-as évek közepén az orvosieszköz-gyártók rájöttek, hogy ha a terméküket az „egyszer használatos" felirattal látják el, növelhetik eladásaikat, csökkenthetik felelősségüket, és ki sem kell dolgozniuk azt a technológiát, amellyel termékük biztonságosan újra-használhatóvá tehető, sterilizálható, így nemcsak fecskendők és injekciós tűk kerülnek a kukába, hanem drága műtéti eszközök is. Az előbbiek olcsók, és ha sterilizálhatok is, ez semmiképpen nem gazdaságos, kidobásukkal jelentősen csökken a fertőzésveszély.

Az Európai Orvostechnológiaipari Szövetség (Eucomed) adatai szerint az EU-ban évi 55 milliárd eurót költenek ezekre. Becslések szerint ebből a pénzből évi 8,8 milliárd euró megtakarítható lenne, ha a célszerszámok nem a szemétbe, hanem a regeneráló cégekhez kerülnének.

„Az egyszer használatos orvostechnikai újrasterilizált eszközök használatát megtiltom" - áll az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézetének határozatán, amelyet a múlt héten kézbesítettek a MÁV-kórház főigazgatójának. Molnár Lajos szerint, ideje újragondolni és újragondoltatni azt az éppen negyedszázada született miniszteri határozatot, amely máig irányadó az egészségügyi eszközök kezelésében. Amin „egyszer használatos" felirat van, az használat után mindenképpen eldobandó. „Kétségtelen, hogy újra kellene gondolni a szabályozást, hiszen nem lehet sem a kórház kompetenciája, sem pedig az orvosok felelőssége azt eldönteni, mely eszközök esetében biztonságos a sterilizálás" - vélekedik Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke.