Életveszélyes állapotban a bántalmazott kislány

A rendőrség nyomozati okokra hivatkozva részleteket még nem közölt, annyi azonban már kiszivárgott: több mint egy héttel ezelőtt egy kétéves kislányt szállítottak kórházba olyan életveszélyes sérülésekkel, amelyekről az orvosok feltételezik, csakis brutális bántalmazásból származhattak. A szülő ugyan adott magyarázatot a gyermek súlyos állapotára, ám azokat orvosi szempontból, illetve az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok alapján nem lehetett visszaigazolni. A kétéves kislány jelenleg is súlyos állapotban fekszik, intenzív ellátást igényel. Lapunk úgy tudja: az előzetes prognózisok szerint az őt ért fizikai bántalmazásban szerzett belső sérülései maradandóak lesznek.

A hatályos jogszabályok minden egészségügyi intézménynek előírják, hogy jelenteniük kell az illetékes hatóságnak, ha az egészséget veszélyeztető, legkisebb bántalmazásra utaló kül-, vagy belsérelmi nyomot fedeznek fel az adott gyereken. Ezt tette most a gyermeket ápoló pécsi fekvőbeteg intézmény.

Bár az ilyen típusú hírek csak akkor szivárognak ki, ha a bántalmazás a kisgyerek éltébe kerül, vagy olyan súlyos fogyatékosság lesz a következménye, amelyik megakadályozza a gyerek további, egészséges fejlődését, háttérinformációnk szerint szaporodnak az ilyen típusú rendőrségi nyomozások. A hatóság ebben az ügyben jelenleg az adatgyűjtésnél tart, ám az előzetes feltételezések szerint a családon belül keresik az elkövetőt.

Az egészséget, illetve az életkornak megfelelő egészséges fejlődést azonban nem csak ütések, rúgások, azaz fizikai bántalmazás akadályozhatja. A pszichés bántalmazás ugyanis ennél jóval gyakoribb, amelyről – igaz a személyiségi jogokat tiszteletben tartva csak név nélkül - gyermekpszichiáterek tudnának naphosszat mesélni. Egy korábbi beszélgetés alkalmával a pécsi gyermekpszichiátria főorvosnője például elmondta: praxisa során találkozott olyan értelmiségi anyával, aki saját pedagógiai felfogása szerint két éves koráig egy szót sem szólt a saját gyerekéhez. De volt olyan család is, ahol a szintén apró gyereket - ha valami „rosszat tett" - egy időre a szék lábához kötözte az anyja.

Tévedés tehát azt hinni, hogy az iskolázatlanabb rétegek között fordul csak elő a gyermek egészségét akár maradandóan is veszélyeztető szülői szigor, hihetetlen esetekre képesek a diplomás szülők is. Ők ugyanis inkább pszichésen gyötrik gyereküket, ami talán még súlyosabb a konkrét fizikai verésnél, hiszen a mentális kínokat a gyerekek általában magukba fojtják, segítséget csak ritkán kérnek.