Előkészületben az őssejt-politika

Egy rangos bizottság, melynek élén Jaszuo Fukuda miniszterelnök áll, nemrégiben részletes tervet hozott nyilvánosságra, amely a beültetett pluripotens őssejt (iPS) technológia tudományos és gazdasági hasznosítását tűzi ki célul. A dokumentum széleskörű együttműködést irányoz elő a magán- és az állami szféra közt, Japánban és külföldön egyaránt.

A stratégiai menetrend részét képezi a kormány azon törekvésének, hogy fenntartsa az ország vezető pozícióját az iPS-szférában, különös tekintettel az áttörésre, amelyet a múlt év végén Shinja Jamanaka professzor és munkatársai (Kiotói Egyetem) értek el. Mint emlékezetes, közönséges emberi bőrsejteket alakítottak át úgy, hogy azután őssejtekként viselkedtek, más szóval egyéb sejttípusok kifejlesztésére használhatták őket. (Körülbelül ugyanekkor hasonló eredményt ért el egy amerikai kutatóteam is.)

A kutatások jelentőségét az adja, hogy az iPS-sejtek sejt-alapú és regeneratív terápiaként olyan fontos krónikus betegségek gyógyításában alkalmazhatók, mint a diabétesz, de felhasználhatók gyógyszerbiztonsági vizsgálatok során is.
Másik kulcsfontosságú előnyük, hogy alkalmazásuk kevesebb etikai és immungenetikai problémát vet fel, mint az embrióból származó őssejteké, ezáltal pedig jóval szélesebb spektrumban kerülhet sor rá.

A japán tudomány- és technológia-politikai tanács alárendeltségében működő csoport [a tervben] tennivalók egész sorát vázolja fel, melyek a technológiához való hozzáférést, illetve annak sikeres fejlesztésé,t illetve jövedelmezőségét hivatottak biztosítani. A dokumentum hangsúlyozza a kormányzat által biztosított adminisztratív és anyagi támogatás fontosságát. Ez különösen az új bio-vállalkozások, és a köz- valamint a magánszféra közös iPS-technológiai projektjei szempontjából lényeges, mutatnak rá a szerzők.

Különös hangsúlyt kap a kiotói egyetem őssejtkutató központja és egyéb állami oktatási-kutatási intézmények, illetve magáncégek és magánegyetemek közti átfogó kooperáció – ahogyan az amerikai, ázsiai és európai kutató-partnerekkel való együttműködés is.

Ahhoz, hogy minél több felhasználó férjen hozzá az iPS-sejtekhez és a velük kapcsolatos technológiához, a japán kormánynak – így a terv –, fontolóra kell vennie egy állami iPS-sejtbank létrehozását. A bizottság nem feledkezik meg az új technológia felhasználásához szükséges megfelelő regulációról sem; ennek körvonalazása mellett felveti az innováció támogatását szolgáló szellemitulajdon-védelem szükségességét is. Az utóbbinak, úgymond, fontos eleme lenne például a szabadalmak gyors elbírálása és jóváhagyása.

Miközben a kiotói állami egyetem három honi pénzintézet mintegy 12 millió dolláros támogatásával éppen új vállalatot alapít iPS-sel kapcsolatos saját szellemi tulajdonának menedzselésére, a jelentés már egy újabb, centralizált rendszerben oldaná meg ugyanezt, amelyben ipari, tudományos és egyéb liszenszeket kezelnének. (A rendszer valószínű végleges formájáról nem esik szó.)

Japán felismerte ugyan az iPS-technológia nemzeti, stratégiai jelentőségét, egyes hazai megfigyelők szerint azonban mindeddig csak viszonylag szerény összegeket különítettek el az e szférában folyó tevékenység támogatására. Az oktatási-, kulturális-, tudományos- és technológiai minisztérium például az idén áprilissal kezdődő öt esztendőre 10 milliárd jennel (93 millió dollárral) járulna hozzá a fejlődéshez, ez a szám azonban jócskán alatta marad néhány más ugyancsak központilag támogatott tudományos projekt szubvenciójának.