• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Epilepsziás kisroham: új felismerés, új gyógyszerek?

Hírek Forrás: MTI Szerző:

A kisagy sejtjeiben lévő ioncsatornák okozhatják az epilepsziás görcsrohamok bizonyos fajtáit.

A kisagy sejtjeiben lévő ioncsatornák okozhatják az epilepsziás görcsrohamok bizonyos fajtáit, így ezek gyógyszeres befolyásolása ennek a súlyos betegségnek új gyógyítási irányát jelentheti. Német kutatók nagy feltűnést keltő tanulmányát a Journal of Neuroscience közölte.

Agyunk egyik körülírt része a kisagy, mely döntően a tudattól független mozgásunkat szabályozza, vezérli. Itt különleges idegsejtek, a Purkinje-sejtek találhatók, melyek pontos szerepét csak részben sikerült megfejteni. A Purkinje-sejtek mikroszkópban nézve dúsan elágazó fára emlékeztetnek, és sűrű hálózatban függnek össze a többi idegsejttel. Nevüket a világ első önálló élettani intézetét megalapító cseh Jan Evangelista Purkyne professzorról kapták, aki ezeket az idegsejteket 1837-ben fedezte fel.

A Bochumi Egyetemen Stefan Herlitze és munkatársai kutatták a Purkinje-sejtek működését. Az epilepsziás rohamok eredetét tanulmányozták egereken. A betegség emberen is előforduló egyik változatát mindenki ismeri: az epilepsziás "nagyroham" (grand mal) kitörésekor a beteg eszméletét veszti, egész testében görcsösen rángatózik.

A német kutatók úgy találták, hogyha az egerek születése után egy hét múlva a kisagynak ezekből a sejtjeiből egy bizonyos fehérjét eltávolítanak, az epilepsziás rohamot vált ki. Ez a fehérje bizonyos ionoknak a sejtekbe való beáramlását szabályozza.

Az epilepsziás rosszulléteknek sokféle változata létezik: az említett nagyrohamon kívül előfordulnak kisrohamok (petit mal) is, különös mozgászavarok, sőt migrén is. Ezeket a P/Q típusú kalciumion-csatorna mutációja okozza, mely kalciumionok idegsejtekbe jutását szabályozza.

Herlitze professzor egyik munkatársa, Melanie Mark olyan állatkísérletes modellt dolgozott ki, melyben a kalciumcsatorna működése bármikor kikapcsolható a kiválasztott agyi központban. Egy Purky névre keresztelt egér agyában a kutatók a mozgást szabályozó sejtek területén tudtak beavatkozni a kalciumcsatornák működésébe.
"Kalciumcsatornák az agy területén mindenhol előfordulnak" - írta Mark. "Ez az első eset, amikor bizonyítani lehetett, hogy a cerebellum (kisagy) bizonyos sejtjeiből eredő kóros jel indítja el a betegséget". A kutatók most emberi megfigyelésekre terjesztik ki az egérkisérletek tapasztalatait, azt remélve, sikerül az epilepszia kezelésére új gyógyszert is kifejleszteni.