A kardiológiában használt eszköz beültetéses terápiában óriásiak az eltérések az uniós országok között.
Az Európai Szívritmus Társaság (EHRA) a Magyar Kardiológusok Társaságával együtt rendezte meg budapesti csúcstalálkozóját Beültethető defibrillátor (ICD) az életért" címmel, a tanácskozáson a hirtelen szívhalál elleni, az átmeneti gazdaságokban folytatott küzdelem volt a kiemelt téma.
Prof. Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológus Társaság elnöke elmondta, hogy noha nőtt a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésében alkalmazott eszközök beültetése, azért az Unióban a különböző országok között ma is óriásiak a különbségek.
Egy európai kardiológia szaklapban megjelent felmérés szerint – szerzője Christian Wolpert, a németországi Mannheim-i Egyetemi Kórház kardiológus professzora, az EHRA Nemzeti Társaságok Bizottságának elnöke és Angelo Auricchio professzor, az EHRA leendő svájci elnöke – az Európai Unióhoz később csatlakozott országok többségében lényegesen kevesebb beültetendő eszköz van, mint másutt. Pedig nem véletlen, hogy az eszközös megoldás – különösen a beültethető defibrilátoré (implantable cardioverter defiblirator, ICD) – a hirtelen szívhalál kezelésében a hagyományos gyógyszeres terápia kiegészítőjeként első vonalbeli terápia lett.
Sajnos azonban még mindig sokam vannak, akik - bár magas a hirtelen szívhalál kockázatuk, - az eszközök korlátozott hozzáférhetősége és a szakképzett specialisták hiánya miatt nem jutnak adekvát antiaritmiás kezeléshez.
A beültetések, a kezelő centrumok, továbbá az orvosok száma egyértelműen összefügg az országok gazdasági helyzetével és a költségvetési megszorításokkal. És ez igaz azokra a magasabb GDP-vel rendelkező országokra is, ahol az eszközös kezelés gazdasági szempontból amúgy megoldható lehetne. A szükségesnél alacsonyabb kezelési arány egyaránt visszavezethető a szakemberek, illetve az információ hiányára, arra a tényre, hogy az eszközös kezelés fontosságát még mindig nem tudatosítottuk eléggé. Pedig annak alkalmazása sok ezer embert védhetne meg a hirtelen szívhaláltól – mondta el Christian Wolpert.
Prof. Dr. Józan Péter epidemiológus szakembertől megtudtuk, annak ellenére, hogy hazánkban a várható élettartam meghosszabbodása 1993-2009 között meghaladta az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam növekedését, a tőlünk nyugatabbra lévő országok átlagánál még mindig 6,2 évvel alacsonyabb. A hazánkéhoz hasonló fejlődés tapasztalható Csehországban, Lengyelországban és a többi kelet-európai szatelita országban is.
A szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóság csökkenésének kontribuciója a várható élettartam ötéves meghosszabbodásához minimum 2.5 év, amiben a megelőző és a gyógyító medicina együttesen meghatározó szerepet játszott. A magas vérnyomás-, a cukorbetegség és a diszlipidémiák korszerű kezelése, a már kialakult szívkoszorúér-kórképek, a pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyér-betegségek gyógyszeres terápiája jelentősen csökkentette a halandóságot.
A leglátványosabb eredmény az intervenciós kardiológiának, illetve a hatékony, egész országra kiterjedő katéteres sürgősségi ellátásnak köszönhető. Miközben a népesség öregszik, a heveny szívizomelhalásban meghaltak száma az 1993. évi 15 ezerről 2009-re 7800-ra csökkent. Ez önmagában az összhalálozás 20 ezres csökkenésének csaknem 40 százaléka. A kiemelkedően jó eredmények ellenére a hazai szív-érrendszeri halandóság még így is az EU-15-ök átlagának több mint kétszerese. Az epidemiológiai adatokból ismerten szomorú tény, hogy a megfelelő rizikóstratifikáció és az alapbetegségek elsődleges ellátása mellett a primer és szekunder megelőzésben alkalmazott eszközök, elsősorban az ICD-k beültetési számai még nem érik el a hirtelen szívhalál esetszámait az átmeneti gazdaságokban.
- A fentiekkel, vagyis az európai országok közötti eltérésekkel, valamint a különbségek áthidalásával foglalkozott a kétnapos csúcstalálkozó – mondta Merkely professzor, hozzátéve, hogy mind az alacsony, a közepes és a magas ICD beültetésszámmal bíró országok képviselői részt vettek a nagyszabású rendezvényen.
Magyarországra azért esett az Európai Kardiológusok Társaság választása, mert nálunk az ellátási igényeknek megfelelő számú ritmusszabályzó készüléket ültetnek be. A korszerűbb egészségnevelésnek, a beteg-complience-nek, az adekvát szűrő-, rizikó stratrifikációs eljárásnak köszönhetően mind több magas kockázatú beteget gyógyítanak. Közép-Európában Csehország, Szlovákia és Lengyelország mellett hazánk ezen a területen az úgynevezett "Zöld lámpás" országok egyike, s remélhetően a jövőben is fenntartható lesz a fejlődés.
A nemzetközi konferencia megszervezésével a Magyar Kardiológusok Társasága lehetőséget kapott több mint egy évtizedes, a régióban példaértékű munkájának bemutatására. A 29 ország küldöttei nemcsak a regionális különbségekről beszéltek, de feltárták ezek klinikai, politikai és gazdasági okait is.
Az EHRA Summit különböző országokból érkező résztvevői nem csupán a szakmai konferencia, hanem a magyar modell megtekintésére jöttek hazánkba. A magyar modellben kiemelkedő szerephez jut a minőségi „high volume" centrumokban végzett, az ország szakembereit koncentráló oktatás, a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja által 2007-ben létrehozott Aritmiológus Licenszvizsga, és nem utolsó sorban a hirtelen szívhalál elsődleges másodlagos megelőzésében az OEP-pel való szoros szakmai és financiális együttműködésre épülő költséghatékonyság.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!