Európában 120-130 millióan szenvednek valamely központi idegrendszeri betegségben.
Magyarországon akár másfélmillió érintett lehet. A legtöbben depressziós, szorongásos, skizofrénia betegek, alvás- és kedélyzavarokkal, képességcsökkenéssel küszködnek. Olyanokról van szó, akik gyakorta kénytelenek azzal szembesülni, hogy sem a családban, sem a munkahelyükön nem képesek helytállni. Az érintettek között sok az öngyilkos, sőt nem egy beteg közvetlen hozzátartozóira is rátámad.
A központi idegrendszeri kórképek mindegyike óriási terhet jelent a kontinensen, a kutatókat, orvosokat, gyógyszergyártókat és betegszervezeteket tömörítő Európai Agytanács (European Brain Council) kimutatása szerint az országokat összességében évi csaknem 600 milliárd euro kiadásra kényszeríti. A költségek kisebb hányadát a kórházi ellátás és a gyógyszerkiadások teszik ki. Nagyobb teher, hogy a betegek állandó támogatásra, szociális ellátásra, hamar rokkantságra, nyugdíjazásra szorulnak, s korán meghalnak.
A fenti gondolatsor a „Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: középpontban a depresszió, a szorongás és a skizofrénia" címmel, a Magyar Tudományos Akadémián tartott kétnapos nemzetközi konferencián volt hallható. A nagyszabású rendezvény deklarált célja, hogy az Európai Unió politikai, gazdasági döntéshozói és véleményformálói a neuropszichiátriai betegségek kutatására és az erre épülő európai innováció jelentőségére felfigyeljenek.
A rendezvényt Pálinkás József, az MTA elnöke és Máire Geoghegan-Quinn az Európai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományért felelős tagja köszöntötte, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nyitotta meg pénteken. A konferencia előadói között Európa vezető szakemberei, kutatók és gyakorló orvosok szerepelnek. Négy szekcióban a depresszió és öngyilkosság, a szorongás, a skizofrénia, valamint a felfedező kutatás szükségességének pszichoszociális perspektíváit vitatják meg.
Az angol nyelvű rendezvényre az EU és Horvátország egészségügyet, illetve a kutatás+fejlesztés területet felügyelő minisztereinek képviselői, Budapesten akkreditált diplomatái, az Európai Parlament képviselői, újságírók, nemzetközi és civil szervezetek képviselői kaptak meghívást.
Hazánk hiteles képviselője az agykutatás és a bioinnováció támogatását szolgáló törekvésnek. Sok egyéb között ezen a területen kiemelkedő kutatóink vannak, a magyar pszichiáterek Európában és a világban elismertek. Kitörést, a probléma enyhítését leginkább a jobb megelőzés, az eredményesebb gyógyítást eredményező felfedező kutatás és a hatékony innováció hozhat. A neuropszichiátriai betegségekkel összefüggő kutatási eredmények, illetve azok innovációs hasznosítása kiemelt figyelmet érdemel Európában – mondta Pálinkás József akadémikus –, hiszen lehetővé teheti a megbetegedésekből adódó társadalmi és gazdasági terhek jelentős csökkentését már néhány éven belül. Éppen ezért választotta az agykutatást és a kapcsolódó innovációt a Magyar Kormány a magyar EU elnökség innovációs főtémájaként a szervező MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
- Erős, a megismerés határait kitágító, felfedező kutatások nélkül Európa nem lesz képes visszanyerni vezető szerepét a tudomány területén. Ígéretesen alakulnak a felfedező kutatások az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében is, amely versenyképes Európa legrangosabb idegtudományi kutatóhelyeivel. Bíztató, hogy Európa-szerte kiváló kutatóközpontok, pszichiátriai ellátóhelyek működnek, és jelentős újítások várhatók az európai gyógyszer- és biotechnológiai iparban is - mondta az intézet főigazgatója, Freund Tamás akadémikus.
A kongresszus honlapja: http://www.neuropsych-eu2011.eu