• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Folytatódik a szócsata a rákdiagnózisokról

Hírek Forrás: Népszabadság

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kijelentése hetek óta sokkolja az orvosokat és a nyilvánosságot, miszerint a kórházban meghalt daganatos betegek negyedét félrekezelték.

A szakma vitatja a megállapítást, és azt követeli, hogy a miniszter pontosítsa a kijelentését és kérjen bocsánatot.

A szaktárca sajtóosztálya a Népszabadságnak jelezte: a miniszter fenntartja korábbi állítását, de azzal a pontosítással, hogy a parlamenti kijelentését a Lege Artis Medicinae című folyóiratban megjelent szakmai cikkre, valamint a Medmin Bt. által készített jelentésre alapozza.

A Lege Artis Medicinae-ben megjelent közlemény szerzői jelezték lapnak, hogy cikkük nem bizonyíthatja a miniszter igazát. Schaff Zsuzsa professzor, az egyik szerző elmondta: írásuk nem arról szól, amire annak adatait használták, s nem is mosható össze a tárca által megrendelt, a Medmin Bt. jelentésében megfogalmazott állításokkal. Cikkükben a kezelőorvos diagnózisa és a boncolásnál talált daganatok közötti eltéréseket elemezték. Függetlenül attól, hogy a daganat alap-, vagy kísérőbetegség, azt vizsgálták, hogy az agyvérzéses, eszméletlen betegben volt-e felismert kicsiny vesedaganat. Azaz nem azt nézték, hogy miben halt meg a beteg, hanem, azt, hogy felismerték-e a daganatot az orvosok.

A professzor hozzátette: a megállapításaikból nem indokolt azt a következtetést levonni, hogy Magyarországon rossz a daganatos betegségek felismerése, s a betegeknek nagy eséllyel arra kell számítaniuk, hogy félrekezelik őket.