GVH-vitaanyag az egészségügy finanszírozásáról

A GVH szolgáltatási irodájának vezetője által összeállított, több mint ötvenoldalas dokumentum szerint "növelni kellene a nem élőmunkát terhelő adók arányát az állam által garantált minimális egészségügyi szolgáltatások fedezetének biztosításában. Ez megoldható oly módon, hogy a minimális alapellátásként meghatározott szolgáltatási csomag fedezetét döntően a fogyasztást terhelő adókból teremti meg az állam, vagy az is megoldás, ha a nem biztosítotti jogviszony, hanem jogosultság alapján ellátottak tényleges költségeinek fedezetét biztosítja ilyen adóval."

Az önrész fizetéséről a dokumentumban az olvasható, hogy be lehetne vezetni a nem sürgősségi jellegű betegszállításban. "Számos országban a betegszállítás nem tartozik teljes egészében az állam által, kizárólagos joggal ellátott szolgáltatási csomagba" - indokolja a vitaanyag szerzője.

Ezzel kapcsolatosan a szöveg azt tartalmazza, hogy döntést kellene hozni arról: a biztosítási alapcsomagnak az önrészfizetés révén történő részekre bontásával megjelenhet egy, a jelenlegi marginális küszöböt átlépő egészségpénztári és biztosítói vásárlói réteg és igény az egészségügyi intézményekben a vevői oldalon.

A vitaanyag a biztosítók kérdéskörével kapcsolatosan úgy fogalmaz: "Álláspontunk szerint elsődlegesen arról kellene döntést hozni, hogy az önrészfizetés körében alkalmaz-e az állam kötelező kiegészítő biztosítási megoldást, vagy az önkéntességre, a piacra bízza a betegpénztári és biztosítási piac kialakulását, egymáshoz való arányát."

"Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási piacon egyes, jól meghatározott szolgáltatási termékcsoportok esetén megjelenik a nagyobb önrészfizetés kényszere, a már létező egészségpénztárak és egészségbiztosítási termékeket is kínáló biztosítók kiterjeszthetik tevékenységüket e területekre is. Annak sincsen elvi akadálya, hogy az önrészfizetési kötelezettség által meghatározott potenciális biztosítási csomag bizonyos, előre meghatározott hányadának lefedésére az állam kötelezettséget írjon elő a külön fedezet (II. pillér) intézményes megoldására, induláskor akár csupán a saját jogon biztosítottak körében" - olvasható a GVH vitaanyagában.

Az úgynevezett I. pillérről, amit a dokumentumban közfinanszírozási-hányadnak neveznek, azt írják, fedezete nagyobb részben adókból, kisebb részben járulékokból teremtődhetne meg. Az I. pillér infrastrukturális feltételeinek biztosítása továbbra is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladata maradna.

A vitaanyag szerzője abból indul ki, hogy növekszik a társadalomban azoknak az aránya, akik igényt tartanának a jobb minőségű szolgáltatásokra, és erre a fizetőképességük is megvan, ám továbbra is magas azoknak a száma, akik nem, vagy kevéssé képesek élni egy nagyobb választási lehetőség adta előnyökkel, mert fizetőképességük, vagy fizetési hajlandóságuk hiányzik.