Ki fizeti a külföldi műtét árát!

A 74 éves brit Yvonne Watts 2002 őszén tudta meg, hogy mindkét csípőjében csontízületi gyulladása van, ezért mindkét oldalon csípőprotézisre lenne szüksége. Watts asszonnyal közölték, hogy „rutinesetnek" számít, és egy évet kell várnia az operációra. Külföldi műtéthez kért engedélyt, ám ezt nem kapta meg, mert az ellátás a brit NHS (Állami Egészségügyi Szolgálat) keretében is késedelem nélkül megvalósítható. Yvonne Watts ezért először Nagy-Britanniában fordult bírósághoz, így az orvos újra megvizsgálta, és megállapította, hogy az állapota romlott: három-négy hónapon belül operálni kell. A külföldi műtétet az egészségbiztosító ezek után sem látta indokoltnak, mondván, odahaza is minden időben megoldható.

A brit hölgy erős fájdalmai miatt elutazott Franciaországba, megoperáltatta magát, és később Nagy-Britanniában benyújtotta a 3900 fontos (1,4 millió forintos) számlát. A biztosító nem fizetett, de Yvonne Watts elment egészen a brit legfelső bíróságig, amely szintén visszadobta keresetét. A brit egészségügyi miniszter is fellebbezést nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz, amely az Európai Bírósághoz fordult tanácsért. Az EB indoklása szerint az EU-n belül mindenki mindenütt jogosult szolgáltatásokat igénybe venni, és egyes egészségügyi szolgáltatások is idetartoznak. Ha pedig valaki saját országában indokolatlanul, késedelem nélkül nem jut orvosi ellátáshoz, kérheti, hogy engedélyezzék az utazást egy másik EU-tagállamba, a számlát ilyenkor a hazai betegbiztosítási pénztárnak kell állnia.

Magyar szakértők szerint Magyarországon nem teremthet peralapot az Európai Bíróság ítélete. A külföldi gyógykezelés Magyarországon más elven működik. Érdekes helyzetet teremthet, ha a luxembourgi döntés alapján a magyar betegek is útra kelnek, majd követelik, hogy fizesse ki a biztosító a külföldi gyógykezelést – írja a Népszabadság. A bírósági állásfoglalás értelmezésük szerint azt jelenti, hogy szabad a szolgáltatásválasztás, az EU teljes területén jogosultak a saját biztosítójuk fizette ellátásra. Az ott elköltött állami forintokkal az itthon gyógyulni vágyó betegeket, az ellátásukra szánt állami kasszát kurtítják meg.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint könnyen előállhat ilyen helyzet. Az elnök szerint, ha a biztosító ilyen alapon külföldi intézménynek fizet, azt a magyar egészségügy kasszájából teszi. Ha valaki így kerüli meg a várólistát, azzal a többieket előzi meg, a többi beteg joga sérülhet. Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása is világosan fogalmaz. A szolnoki bíróság tévesen hozott úgy ítéletet, hogy automatikusan átültette az európai bírósági döntést. Kizárólag az érvényes magyar jogszabályokból lehet kiindulni, és e szerint ítéletet hozni az itthoni kórházak számára - tette hozzá a szövetségi elnök. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi főosztályának vezetője elmondta, Magyarországon minden beteg külföldi kezeléséről külön döntenek. Erre van egy évi 680-700 millió forintos nyitott keret, és a szakmailag illetékes országos intézet dönt arról, indokolt-e a kinti kezelés. Az elbírálásnál három fő szempontot vesznek figyelembe. Azt, hogy adott országban a kezelést a napi gyakorlatban alkalmazzák-e, Magyarországon viszont nincsenek meg ennek a szükséges feltételei; hogy a kezelés még úgy sem biztosítható-e, ha a külföldi orvost hívnak ide; illetve van-e esély a kinti beavatkozás sikerére.