Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Brit oltási bizottság: nem kell negyedik dózis, mert a harmadik is nagyon hatékony

Brit szakértők pénteki állásfoglalása szerint egyelőre nem szükséges a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának alkalmazása, mivel a három vakcinaadagból álló jelenlegi oltási kurzus is sokáig jelentős védelmet nyújt.

A brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) péntek este ismertetett tájékoztatója leszögezi, hogy a harmadik, hatáserősítő oltási adag a korábban dominánssá vált delta és az azóta megjelent, gyorsan terjedő omikron vírusvariáns esetében is magas szintű lakossági immunitást biztosít a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen.

A JCVI idézte a brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett legfrissebb nagyszabású vizsgálatot, amely kimutatta, hogy jóllehet az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőződés elleni védelem hatékonysága a harmadik adag beadása után három hónappal 30 százalék körüli szintre gyengül, a három vakcinadózis azonban a legveszélyeztetettebb idős korcsoportokat is tartósan 90 százalék körüli hatékonysággal védi a fertőződésből kialakuló Covid-19 betegség súlyos szövődményei ellen.

Az oltásügyi tanácsadó testület közölte: minden tényezőt megvizsgálva áttekintette, hogy milyen potenciálisan kedvező egészségügyi hatásokkal járna a negyedik oltási dózis alkalmazásának azonnali elkezdése a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokban az omikron okozta fertőzési hullámra adott válaszintézkedésként. Az állásfoglalás szerint a bizottság ennek alapján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a nagy-britanniai oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő, emlékeztető harmadik oltási adagok minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget, mindenekelőtt az idősebb korcsoport tagjai és a kockázati csoportokba tartozók számára.

A JCVI szerint ugyanis a negyedik dózisok - vagyis a második emlékeztető oltási adagok - alkalmazása a 80 éven felüliek és az idősotthonok lakói esetében jelenleg csak korlátozott előnyökkel járna, miközben jelentősen megterhelné a már zajló oltási programot.

A testület megállapította azt is, hogy az omikron koronavírus-variáns okozta mostani fertőzési hullám nagyon gyors lefutású, és így csak korlátozott idő lenne arra, hogy a további oltási adagok alkalmazása a jelenlegi járványhullám tartama alatt jelentősebb hatást fejthessen ki.

A JCVI hangsúlyozza, hogy az oltási program fő célja a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos megbetegedések megakadályozása. Az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentesen lezajló megbetegedések elleni védelem elérése a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal az emlékeztető dózisok rendszeres, akár háromhavonta ismétlendő beadását tenné szükségessé, de ez nem tekinthető hosszú távon fenntartható stratégiának - áll a JCVI péntek esti ajánlásában.

Jórészt ugyanezt fogalmazta meg minap megjelent nyilatkozatában Sir Andrew Pollard, a JCVI elnöke. Pollard professzor - aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.

Romániában az omikronhoz igazították a karanténszabályozást

Romániában a koronavírus-járvány felívelő ötödik hullámában meghatározóvá vált omikron vírusvariánshoz igazították a karanténszabályozást - erről pénteki ülésén döntött a járványügyi operatív törzs (CNSU).

A korábbi mutációknál ragályosabb omikron esetében a beoltottakat sem tekintik teljesen védetteknek, így az igazoltan fertőzött személyhez legalább 15 percig orvosi maszk nélkül két méternél közelebb került beoltottaknak is karanténba kell vonulniuk. A rövidebb lappangási idő miatt azonban a korábbi kéthetes karanténidőszakot a beoltott és a fertőzésen legfeljebb fél éve átesett kontaktok esetében öt napra, az oltatlanok esetében pedig 10 napra rövidítették.

"Az oltottak és azok, akik az elmúlt hat hónapban estek át a betegségen, rendelkeznek már bizonyos szintű védelemmel, így jóval rövidebb az az időszak, amikor megfertőzhetnek másokat. Ezért határoztunk úgy, hogy esetükben elegendő az ötnapos karantén" - magyarázta a CNSU döntéseit ismertető sajtóértekezletén Adriana Pistol államtitkár, a közegészségügyi intézet (INSP) vezetője.

A karanténkötelezettség a Romániába külföldről érkezők esetében nem változik, csak az időtartamok rövidülnek. Magyarországról - a járványügyi besorolás szempontjából "vörös zónába" sorolt többi uniós országhoz hasonlóan - továbbra is csakis a beoltottak és a fertőzésből legfeljebb fél éve kigyógyult utasok léphetnek be karanténmentesen Romániába.

A CNSU a pozitív koronavírus-teszttel diagnosztizált fertőzöttek elkülönítési időszakát is rövidítette. A területileg illetékes közegészségügyi hatóságok ezentúl nem kéthetes, hanem csak tíznapos otthoni elkülönítést rendelnek el az oltatlanok, illetve hétnapos elkülönítést a beoltott, vagy a betegségen korábban is átesett tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutató fertőzöttek esetében. Az államtitkár hozzátette: a kórházba utalt súlyosabb esetek természetesen addig maradnak orvosi felügyelet alatt, ameddig szükséges.

Az új szabályok szombattól lépnek hatályba és azoknak is rövidíti a vesztegzár időtartamát, akiket a korábbi szabályozás értelmében 14 napra küldtek karanténba.

Horvátországban újabb szigorításokat vezetnek be

A koronavírus-járvány terjedésének lassítására Horvátországban újabb szigorításokat vezetnek be: korlátozzák a nyilvános összejöveteleket, és szigorúbban ellenőrzik a járványügyi intézkedések betartását - jelentette be a válságstáb a pénteki sajtótájékoztatóján. Davor Bozinovic belügyminiszter, a testület vezetője elmondta: hétfőtől nyilvános rendezvényeken nyílt térben a korábbi száz fő helyett csak ötven fő lehet jelen. Zárt térben ötven fő helyett ezt most 25 főben határozták meg. Magánrendezvényeken legfeljebb húszan vehetnek részt.

Sajtóinformációkkal ellentétben nem csökkentik a vendéglátóhelyek nyitva tartási idejét, azok továbbra is éjfélig lehetnek nyitva, de sokkal szigorúbban ellenőrzik majd a járványügyi intézkedések betartását: kötelező a másfél méteres távolság és a maszk viselése. Csak az asztaloknál helyet foglaló és fogyasztó vendégek lehetnek maszk nélkül - mondta a tárcavezető.

Hozzátette: a sporteseményeken zárt térben továbbra is csakis Covid-igazolvánnyal lehet részt venni, és a maszk viselése is kötelező. A szabadtéri versenyeken is kötelező a Covid-igazolvány, de ott nem kell maszkot viselni. Ugyanakkor a benti nézőterek legfeljebb 20 százalékát, a kintiek legfeljebb 40 százalékát lehet kihasználni - hangsúlyozta. Zárt térben mindenhol kötelező lesz a maszk viselése, a mozikban és vallási szertartásokon is, függetlenül attól, be lehet-e tartani a másfél méteres távolságot - húzta alá.

Radovan Fuchs oktatási miniszter bejelentette, hogy a második félév hétfőn hagyományos, tantermi körülmények között kezdődik meg. Az előző félévtől eltérően ötödik osztálytól akkor is maszkot kell hordania mindenkinek, ha betartható a kötelező távolság - mutatott rá.

A valamivel több mint négymilliós országban az elmúlt 24 órában 3911 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 41-en hunytak el. Kórházban 1846 beteget ápolnak, közülük 245-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 265 597-en kaptak védőoltást, közülük 2 156 339-en már a második adagot is felvették.

A szomszédos Szlovéniában péntekre 4069 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és kilenc beteg halt meg. Kórházban 547 beteget ápolnak, közülük 155-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 252 906-an kaptak védőoltást, közülük 1 194 283-an mindkét adagot felvették.

Az omikron variáns gyors terjedése miatt Ljubljana is újabb szigorítások bevezetését tervezi.

Romániában a textilmaszkok viselői is bírságra számíthatnak

Romániában szombattól a lakáson kívül mindenütt kötelezővé válik az egészségügyi védőmaszk viselése, a textilből készült maszkokat azonban már nem fogadják el, aki ilyet visel, az ugyanúgy bírságra számíthat, mint az, aki egyáltalán nem takarja el orrát és száját - figyelmeztetett pénteken Lucian Bode belügyminiszter.

A bukaresti kormány január 8-tól kezdődően újabb 30 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és az omikron vírusvariáns gyors terjedésére, a fertőzöttek számának gyors emelkedésére hivatkozva ismét kötelezővé tette a sebészeti vagy az FFP-2-es szűrővel ellátott, orrot és szájat eltakaró, légzésvédő maszkok viselését a nyílt és zárt közterületeken. A belügyminiszter szerint az intézkedés betartását ellenőrző rendőrök azokra is 2500 lejig (180 ezer forint) terjedő bírságot szabhatnak ki, akik textilből vagy műanyagból készült maszkkal mennek közösségbe, vagy a maszkot szabálytalanul viselik.

Romániát elérte a világjárvány ötödik hulláma, és a korábbi mutánsoknál sokkal fertőzőbb omikron vírusvariáns közösségi szinten terjed - jelentette be pénteki sajtóértekezletén Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint az esetszámok gyors emelkedése már a kórházakban is érezteti hatását.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) pénteki összegzése szerint az utóbbi 24 órában 5922 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, ami több mint háromszorosa az utóbbi két hét átlagának. Az új esetek csaknem tíz százalékát (528) olyanoknál diagnosztizálták, akik - több mint fél évvel - korábban már átestek a fertőzésen.

Az utóbbi 24 órában 31 koronavírusos beteg hunyt el: ez megfelel az utóbbi időszak átlagának. A halálos áldozatok száma egyelőre nem kezdett emelkedni. A kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek száma - a január elsejei 2249-es mélyponthoz képest - 2452-re emelkedett, közülük 404 súlyos beteget ápolnak intenzív terápián.