Népbetegséggé válhat az Alzheimer-kór

Döbbenetes adatot közölt december 17.-i számában a Lancet című, elismert brit orvosi szaklap. Ekkor publikálta az újság azt a tanulmányt, amely hosszú idő után újra ismerteti a demenciában szenvedők számának legújabb alakulását.
A tanulmány elkészítésében résztvevő tizenkét nemzetközi szakértő az úgynevezett Delphi módszer alapján végezte el a több éven át tartó tudományos igényű felmérést, amelynek végeredménye gyökeresen megváltoztatta a demenciával kapcsolatos eddig ismert számadatokat. Amíg a korábbi mutatók szerint 18 millió demens beteget regisztráltak világszerte, addig napjainkban ez a szám 24,3 millióra módosult. A felmérésben közreműködő szakemberek előrejelzései évente további 4,6 millió új esetet jósolnak, ami azt jelenti, hogy minden hetedik másodpercben lehet számolni egy-egy új demens kórkép felbukkanásával. A tudósok megállapításai szerint az érintettek száma húsz évente megduplázódik, így a demencia 2020-ban már 42,3 millió beteget érint, húsz év múlva pedig a szám elérheti a 81,1 milliót.

A fokozatos szellemi hanyatlás, vagy elbutulás az Alzheimer-kór tragikus velejárója, amely a legfrissebb kutatási eredmények nyomán génkárosodásra vezethető vissza, érdekessége, hogy dohányosoknál ritkábban fordul elő.
A betegség lefolyását Alzheimer - akiről a tünetegyüttest később elnevezték - egy frankfurti nőbetegnél tapasztalta először , s a kórképet már 1906-ban részletesen leírta, ám a szakma ezt sokáig csak különlegesen ritkán előforduló esetként értékelte. E súlyos gerontopszichiátriai betegség akkor került igazán a figyelem középpontjába, amikor úgy egy évtizede Reagan, az USA volt elnöke ország-világ előtt beismerte: ő is ebben a kórban szenved.
A jóléti társadalmak népességében az öregek aránya egyre növekszik, és ez igaz Magyarországra is. Ezért is fontos a Lancet figyelmeztetését már most komolyan venni, mert előfordulhat, hogy a demencia két évtized múlva hazánkban is megsokszorozódik, amire mindenképpen már előre fel kell készülni.