Örökélet-kutatás: sose halunk meg!?

A hír ránézvést nyugodtan származhatnék valamely rossz bulvárlapból, csakhogy forrása a brit Daily Mail mai kiadása (a neves amerikai Nature magazin nyomán) – a kutatást pedig, amelyről beszámol, a Harvard egyetemen végezték.

Röviden és szándékosan leegyszerűsítve, „az örök ifjúság elixírjéről" van szó, amely ugyan valószínűleg nem jelent immunitást a halál ellen, de hosszabbá és egészségesebbé teheti életünket, megszabadíthat a szívbetegségtől és az Alzheimer-kórtól, fiatalnak őrizheti meg bőrünket és hajzatunkat. Haladékot jelenthet újabb orvosi forradalmak kivárásához, és idősebb emberek számára is módot adhat a gyerekvállalásra. Ha beválnék, különböző társadalmak hatalmas összegeket takaríthatnának meg ez egészségügyön.

A harvardi kísérletek – mutat rá a brit lap – emlékeztetnek a „Benjamin Button különös élete" című Brad Pitt film témájára, amelyben a főszereplő az idő haladtával mind fiatalabb lesz.

A kísérleteket Ronald DePinho rákkutató/onkológus végezte, és első ízben sikerült egereken visszafordítania az öregedés folyamatait.
A kísérleti állatok állapota – bőrük, agyuk, zsigereik és egyéb szerveik – eredetileg nyolcvan év körüli emberekének felelt meg. DePinho olyan hatóanyagot adott be nekik, amely bekapcsol egy kulcsfontosságú enzimet, a rágcsálók pedig, mindössze két hónap alatt annyi új sejtet hoztak létre, hogy szinte teljesen megfiatalodtak. Figyelemre méltó továbbá, hogy a kezdetben még szaporodásképtelen öreg hímek népes almokat nemzettek.

Dr. DePinho kijelentette: „Emberi viszonyokra lefordítva ez olyasféle volna, mint ha egy nyolcvanévesnél idősebb ember negyvennek nézne ki, ötvenévesekre jellemző funkciókkal.

2025-re a Földön 1,2 milliárd 60 évesnél idősebb ember él majd, abba a korba lépnek tehát, amelyben a leggyakoribb a rák, az Alzheimer-kór és a szívbetegség, mindez pedig, katasztrofális terheket ró majd a társadalmakra. Most először azonban megtörtént, hogy sikerült visszafordítani az öregedést, s ez azt sugallja, hogy van egy pont, amelytől még reverzibilissé tehető a szervek öregedése – amivel eddig nem voltunk tisztában."

Ismeretes, hogy az öregedés tempóját a kromoszómák végén található telomerek (’végszálak’) , afféle biológiai órák határozzák meg, melyek idővel egyre rövidebbek lesznek. A telomeráz nevű enzim képes volna a végek regenerálására, a szervezet bizonyos mechanizmusai azonban kikapcsolják. Dr. DePinhónak egerekben – amelyeknek genomját úgy alakították át, hogy az emberi öregedést utánozva idő előtt elöregedjenek – sikerült „életre ráznia" az enzimet.

A kutató hiszi, hogy ugyanezt embereknél is el tudja érni, azaz hogy az ember öregedésének folyamata is leállítható, legalábbis lelassítható: elkészíthető a pilula, amely a Homo sapiens sapienst is visszafiatalítja.

A nagyszerű felfedezés alkalmából súlyos aggályok is megfogalmazódnak. A magas telomeráz-szintek ugyanis felgyorsíthatják a rosszindulatú daganatok növekedését, ráadásul az sem valószínű, hogy egyetlen gyógyszer az öregedés valamennyi kellemetlen velejáróját megszünteti.

Dr. Steven Artandi, az amerikai Stanford egyetem rendkívül tekintélyes telomer-kutatója ragyogónak nevezte a kutatást, de a Daily Mail kérésére közölte, hogy az öregedésellenes gyógyszerre még vagy tíz évet várnunk kell.

[A perspektívák döbbenetesek, és legalább ilyen elképesztőek társadalmi, politikai, filozófiai és teológiai szempontból is. Ezzel kapcsolatban lásd Mesterházi Lajos S e m p i t e r n i n című ragyogó sci-fi kisregényét, amely éppen az örök életre való átmenetről szól - a ford.]