Az utóbbi napokban sorra sérülnek meg a szombaton kezdődött labdarúgó Európa-bajnokság játékosai.
Cannavaro, Panucci és Kuszcak még a kezdő sípszó előtt szenvedett súlyos sérülést, így ki kell hagyniuk a kontinensviadalt, a svájci Frei pedig az első meccsen sérült le ugyanígy. De vajon mi okolható a sérüléshullámért? Elsőként Dr. Varga Lehelt, a kupagyőztes debreceni csapat orvosát kérdeztük erről: „Nyilvánvaló, hogy az Eb-n szereplő játékosok egy igen megterhelő bajnokságon vannak túl, így a fáradtság számlájára írhatóak ezek a főleg szakadásos sérülések. Mivel az egész torna igen kemény lesz, ezért várhatóak még ilyen jellegű sérülések - mondta a szakember - de persze jós nem vagyok"– tette hozzá viccelődve.
Dobos Attila, a kupadöntős BP. Honvéd csapatkapitánya nemrég tért vissza egy igen komoly belső térdszalag-szakadás utáni sérülésből, így véleménye fontos lehet. „Ezeket a sérüléseket nagyon nehéz elkerülni, hiszen általában egy szerencsétlen mozdulat eredményei. A szakadások gyakran rosszabbak, mint a törések, mert az izületek és szalagok nehezebben regenerálódnak, mint a csontok" – kezdi a futballista. Dr. Varga Lehelhez hasonlóan ő is a fáradság számlájára írja a kontinenstornán történt sérüléseket és hozzáteszi: „Egy játékos számára a rehabilitáció során nem is a fizikai, hanem a lelki megpróbáltatás a legnehezebb, hiszen az a legrosszabb az, ha a focista nem játszhat." Mindenesetre az megnyugtató, hogy orvos és játékos abban egyetért: hazánkban a személyi és tárgyi feltételek is adva vannak a sikeres rehabilitációhoz. Bár ugyanezt a futballunkra is elmondhatnánk!