Tüződszűrés - kötelezően csak negyvenen felülieknek

Dr. Strausz János

A tüdőgyógyász szakma szerint át kell alakítani a hazai tüdőszűrés rendszerét és funkcióját, mert az 1950-es évek járványügyi helyzetére épült ki. Strausz János, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója elmondta, a 160 tüdőszűrő állomás működő berendezései elavultak, átlagéletkoruk 15-20 év. Véleménye szerint az új rendszerben a tüdőszűrés a rizikócsoportba tartozóknak, a negyven éven felüli, napi egy doboznál több cigarettát szívók részére lenne ajánlott vizsgálat. A főigazgató hozzátette, „természetesen azokban a megyékben, ahol százezer lakosra huszonötnél több tbc-s megbetegedés jut, a tiszti főorvos továbbra is elrendeli majd a kötelező vizsgálatot". Emellett a börtönök, idősek otthona, menekülttáborok esetében is megmaradna a szűrés.

Hatvan éve a tbc visszaszorítására alakították ki a rendszert, a tüdőrák felismerése csak másodlagos volt. Akkor évente tíz-húszezer új tbc-s beteget is regisztráltak, mára ez a szám kétezerre csökkent. 2005-ben Magyarországon a korai, még jól műthető tüdőrákos betegek tizenegy százalékának diagnosztizálták tüdőszűréskor a kórt. A hálózat átalakításáról szóló koncepció százhúszra csökkentené a tüdőgondozó állomások számát, amelyek betegségmegelőző, dohányzásról leszoktató centrumokká alakulnának. Az átalakítás akkor kezdődhet meg, ha Magyarország elnyeri egy norvég pályázat kilencmillió eurós összegét. A pályázati pénzből lehetne megvásárolni harminc-negyven új digitális tüdőszűrő gépet. Jelenleg tíz ilyen van az országban. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint májusra dőlhet el, hogy Magyarország elnyeri-e a támogatást.

2006-ot a tüdőrákellenes évnek nyilvánította a Magyar Tüdőgyógyász-társaság. Magyarország a tüdőrák miatti halálozásban világelső, csak minden tizedik beteg gyógyul ki e betegségből.