• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Üres praxisok: a vártnál kevesebb érdeklődő

Hírek Forrás: FigyelőNet

Eddig egy oroszlányi praxisra kötöttek az új feltételekkel szerződést, néhány körzetre pedig még tárgyalnak a jelentkezőkkel-

Legalább hetven település küzd Magyarországon tartós orvoshiánnyal. Az állások betöltésére a szaktárca 100 millió forintos pályázatot írt ki. Célja, hogy megemelt praxisdíjjal és kedvező továbbképzési lehetőséggel szakvizsga nélküli orvosokat nyerjen meg a hiánnyal küzdő településeknek. Az új rendszer január 1-je óta működik - emlékeztet összefoglaló cikkében a FigyelőNet.

Balogh Sándor, az OALI főigazgatója a lapnak elmondta: eddig egy oroszlányi praxisra kötöttek ilyen feltételekkel szerződést, néhány körzetre pedig még tárgyalnak a jelentkezőkkel. Noha a vártnál eddig kevesebb az érdeklődő, számuk szinte naponta változik. Többségük 40-50 év körüli, nem szakvizsgázott orvos, akik vállalják a részvételt az OALI által szervezett szakmai továbbképzésben. A pályázaton nyertes települések, körülbelül havi egymillió forintból támogathatják a rendelőt illetve az orvost. A tartósan üres helyek betöltésének további kedvezménye, hogy az orvosnak nem kell megvásárolnia a működtetési jogot, vagyis ingyen jut a praxishoz.

A szakma fiatalítása és a tartósan üres praxisok betöltése érdekében az egészségügyi tárca módosította az eddigi szabályokat: míg korábban a frissdiplomás csak két év elméleti és ugyanennyi gyakorlati képzés után kaphatott háziorvosi működési engedélyt, ez után pedig minimum három év múlva tehetett szakvizsgát, ma már azonnal munkába állhat. A praxis elfoglalásának feltétele, hogy regisztráljon háziorvosi képzésre, és hat éven belül tegyen szakvizsgát. Ha vállalja, szakmai felügyelet mellett azonnal praktizálhat. „Ez a megoldás sem az orvosnak, sem a betegeknek nem jó. Fiatal kollégáink szerencsére érzékelik a lehetőségben rejlő hatalmas szakmai kockázatot. Nem tudok arról, hogy ilyen feltételekkel bárki közülük elfoglalt volna háziorvosi praxist"– véli az OALI főorvosa. Hasonló véleményét hangoztatta Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi tagozatának elnöke, aki tart a szakma felhígulásától, leértékelődésétől és a szolgáltatás minőségének romlásától.

Azok az elszánt, szakvizsgázott fiatal orvosok, akik háziorvosként szeretnének dolgozni, a – nem ritkán több millió forintos – praxis vásárlásához állami kamattámogatásra pályázhatnak. Sokakat elriaszt ettől a banki hitelért folyamodók által jól ismert bürokratikus kanosszajárás, valamint az a tény, hogy a hitelt nem vállalkozásuk kapja, hanem magánszemélyként verik magukat illetékköteles, milliós adósságba. A hitelből megvásárolt praxis pedig, annak kifizetéséig, vagyis akár évtizedekig eladhatatlan, így akár egész életére röghöz kötötté válik.


Az elöregedés, vagy egyéb okból tartósan üressé váló praxisok betöltésének kulcsa Balogh Sándor szerint egyértelműen a kistérségi alapellátás megszervezése lenne, vagyis a jelenlegi szolgáltató hálózat gyökeres átalakítása. Külföldi példák szerint ez a rendszer – amely a kis létszámú településeken jól képzett nővérekkel dolgozó egészségházakat, a kistérségi központban pedig orvosokat foglalkoztató gyógyító centrumokat működtet – hatékony, jó minőségű és biztonságos betegellátást nyújt - írja a lap.