Vaskészítménnyel a szívelégtelenség ellen?

Az injekció formájában adható vaskészítmény akkor is javítja a szívelégtelenséget, ha a beteg nem is szenved vérszegénységben. Német kutatók nagy figyelmet keltő előadása az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán hangzott el.

Világviszonylatban ma már szinte minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegségben fejezi be életét. Mind több az idős ember és ezek közül sokan szenvednek vérkeringési zavarban, szívelégtelenségben. Ezeknek nem kis hányada még vérszegény is, ami tovább nehezíti a gyógyulást.

A korosodó nők és férfiak vérképzése lényegesen lassúbb, mint a fiataloké. Romlik a vas felszívódása is, ezért az utóbbi években több gyógyszergyár igyekezett olyan vaskészítményt előállítani, amely injekció formájában közvetlenül az érbe adható. Az ilyen új gyógyszereket aztán évek alatt, dollármilliós költségekkel, sok ezernyi szakember és önként jelentkező beteg együttműködése útján hozzák forgalomba.

Ilyen vizsgálat volt a FAIR-HF elnevezésű tanulmány, melyben csaknem két éven át 11 ország 75 kórházában 459 szívbeteg vett részt. A vénába, injekció formájában beadható vaskészítményt ezek az emberek 24 héten keresztül kapták, hetenként egyszeri adagban. A kezelés hatását a résztvevők vérkeringési állapotának változása útján mérték, de részletes kérdőív kitöltése útján igyekeztek követni közérzetük, életük minőségének alakulását is.

Ismételten elvégezték az ilyen esetben jól használható mérést, a hatperces gyaloglópróbát is. Ilyenkor a vizsgálati alany hat percen keresztül, az általa választott ütemben jár és a kutatók azt mérik, milyen távolságot tett meg ezen idő alatt. Eredményes kezelés hatására a megtett út jól mérhetően növekszik.

Stefan Anker és nemzetközi munkacsoportja azt találta, hogy a vasinjekció hatására a szívelégtelenség jelentősen csökkent, a betegek a hatperces gyaloglás során sokkal messzebbre jutottak, és érezték is életük minőségének javulását. A vizsgálat legérdekesebb eredménye az volt, hogy a kezelés azoknak a teljesítményét is jelentősen fokozta, akik induláskor nem is voltak értékelhetően vérszegények.
A kérdés elismert szakértője, az amerikai William Dec kiemelte, hogy az élet minőségének javulása az ilyen betegek számára legalább olyan fontos, mint az orvosok által, műszerekkel mért kedvező változás.