Vihar a sokk körül

Jelenleg is több per és vizsgálat folyik a pszichiátriai elektrosokknak tulajdonított egészségkárosodások miatt. Bár a terápiás módszer hatékonyságára nincsenek megbízható adatok, Magyarországon a mai napig alkalmazható.

Gyenge idegzetű, depresszióra hajlamos fiatalember volt K. Róbert. Géplakatosnak tanult, hétvégén diszkóba járt, ahol „pörgető pirulákat" is szedett. A családban történt haláleset csak nehezített a helyzeten. A fiú pszichiáterhez fordult, hogy sikerüljön leszoknia.
Róbert ma egész nap az ágyban fekszik, olykor öntudatlanul, olykor fásultan, máskor agresszív rohamokban tör ki. Nehezen lehet vele kommunikálni, leginkább mered maga elé. Gyomorbántalmakkal és szívpanaszokkal küzd, látása megromlott.
A két állapotot másfél évnyi, kórházi ágyhoz kötözött lét választja el egymástól, és több mint tíz elektrosokk kezelés.

A fiút ugyan nemrégiben hazabocsátották, az anya szerint későn: teljesen tönkrement a másfél éves kálvária alatt. „Az utolsó pillanatig zárt osztályon tartották leszíjazva" – mondja K. Lajosné a Zoomnak. „Bár én vagyok a gondviselője, nem is értesítettek, csak egy papírt hagytak az ápolóknál, hogy írjam alá. Annyi volt benne, hogy a fiamat jelenlegi állapota miatt kiengedik."

Az elektrosokkot szakmai protokoll nem tiltja, szigorú szabályok szerint alkalmazható; az adott orvos hatáskörébe tartozik, hogy ehhez az eszközhöz nyúl-e. Ha igen, a következő történik: a beteg végtagjait rögzítik, halántékára folyadékot kennek. Elektródákat kapcsolnak a fejére, és egy másodpercen át 120 voltnyi áramot vezetnek az agyába. Az így keletkezett mesterséges görcsreakcióval stimulálják az agyat. A kezelés mérsékelheti az eredeti tüneteket, de emlékezetkiesést, beszédzavarokat okozhat. Ezért általában csak akkor vetik be, ha más módszer nem használ.

„A Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint az elektrosokk leggyakoribb mellékhatása az »amnézia, amely esetenként tartós, néha maradandó is lehet«, de erről nem szól a páciensekkel előzetesen aláíratott beleegyezési nyilatkozat" – mondja Dobos János, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke. Ilyen dokumentumot K. Jánosné is aláírt, mivel azt mondták neki, életmentő kezelésről van szó. Azt azonban nem tudta, hogy ez a kezelés az elektrosokk, a papíron a RES orvosi meghatározás szerepelt. A fiú nem lett jobban sem az első, sem a további mintegy tíz kezelés után. Agresszívan viselkedett, ezért az anya elmondása szerint derekát és végtagjait leszíjazták, csak egyik kezét hagyták szabadon.

Gerő Gábor, a Jahn Ferenc kórház főigazgatója korábbi közleményében elmondta, nem elektrosokk, hanem elektrokonvulzív kezelés történt, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás műtéti altatásban történik, így a beteg számára kellemetlenséget nem jelent és a kezelés után pszichés állapota javul. „Attól, hogy altatásban, izomlazítóval, tiszta oxigén adagolásával teszik mindezt, a kezelt agyát átégető elektromos áram ugyanolyan pusztító. A kórlapokból pedig nem az derül ki, hogy Róbert állapota javult volna, épp ellenkezőleg" – mondja Dobos.

A Zoom megkeresett egy korábbi károsultat, akinek az elektrosokk miatt 1986-ban indított pere a mai napig tart. B. Béláné azt állítja, megvakult a kezelések miatt. „Húsz alkalommal elektrosokkoltak, és előtte semmi baj nem volt a látásommal. A kezelések után nem ismertem meg az ismerőseimet, akik bejöttek hozzám. Nem emlékeztem semmire, mintha teljesen kilúgozták volna az agyam. Csoda, hogy túléltem."

A szakmában nincs konszenzusos vélemény az úgynevezett RES kezelés hasznáról illetve esetleges káros voltáról, bár a gyakorlat azt mutatja, az orvosok egyre kevésbé hisznek a módszerben. A Magyar Pszichiátriai Társaság terápiás irányelveiben többféle kórkép esetén – depresszió, bipoláris zavar – az elfogadott kezelések között tartják számon az eljárást, megfelelő indokoltság mellett. Hozzáteszik: „a legtöbb, de nem minden vizsgálatban találták hatékonynak".

Szendi Gábor pszichológus szerint az elektrosokk kezelés elavult, tudományosan soha nem igazolták pozitív hatását. „A pszichiátria története során számos sokkolásos módszert dolgoztak ki - inzulinsokk, kámforinjekció – de ezek mind spekuláción alapultak" - magyarázza. „Azt feltételezték, ha kikapcsoljuk az agyat egy időre, és mesterségesen előállítunk egy epilepsziás rohamot, az összezavarodott agy működése normalizálódik, és mikor újraéled, jól fog működni. Ám az elektrosokk hetvenéves gyakorlata nem bizonyítja ezt. A hiedelmek már sorra megdőltek: az eljárás hatástalan skizofrénia esetén, depresszióban talán lehet eredménye. De az biztos, hogy rendkívül veszélyes, hiszen tulajdonképpen minden egyes ilyen kezelés felér bizonyos fokú agykárosodással, hosszú távon személyiségváltozást, neurológiai tüneteket okoz: az érzelmek tompulnak, kognitív funkciók károsodnak" – sorolja Szendi Gábor.

Olaszországban megtiltották az eljárás alkalmazását gyerekek, idősek és terhes nők esetében, Amerikában pedig a Medicare Egészségbiztosító már 2003 óta nem fizet a beavatkozásért, miután egy vizsgálat megállapította,hogy az „működésképtelen, és kockázatot jelent a páciensek számára".

„Az elektrosokk egy azon hasznos módszerek közül, amiket sikerrel alkalmazunk" – szögezi le Dr. Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem docense. Elmondása szerint az eljárás része a terápiás protokollnak, és jó eredményeket lehet elérni vele mind skizofrénia, mind depresszió kórkép megléte esetén. „Altatásban, aneszteziológus jelenlétében végezzük, mellékhatásoktól nem kell tartani" – nyugtat meg mindenkit, majd hozzáteszi: a módszer tudományosan igazolt. Ugyanakkor megerősíti az értesülést, hogy régen sokkal gyakrabban elektrosokkolták a pácienseket a hazai pszichiátriai osztályokon: „ma szűkebb az alkalmazási terület". Kérdésünkre, hogy nagyjából milyen gyakori, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnak, Simon doktor azt mondja: „hetente egyet-kettőt végzünk".

Itthon valójában nehéz friss és pontos adatokhoz jutni, mert e kezelést sokszor komplex terápia részeként számolják el. Annyi tudható, hogy míg 1992-ben még több mint ezerhatszázszor alkalmazták, a 2000-es évek elejére százas nagyságrendre esett vissza ez a szám, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mostani közlése szerint pedig tavaly a tízet sem érte el.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány K. Róbert ügyében vizsgálatot kezdeményezett, amely megállapította: szakmai mulasztás nem történt. Az édesanya feljelentette a kórházat, a nyomozás jelenleg is tart.