KJT változás 2009

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 23. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait.

Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat.

A törvény egyértelmű fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezetőre nézve. Előbbi esetben a vezetői feladatok teljesen önálló munkakört fednek le, míg az utóbbi esetben a saját (beosztotti) munkakör mellett, megbízás alapján történik a vezetői feladatok ellátása.

A módosítás a törvényi keretek között lehetővé teszi ágazatonként az egyes vezetői posztok megjelölését.
Intézményvezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet.

A törvény 24. § (1) szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

A Kjt. 66/A. §-a határozza meg a vezetői munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó önálló illetményrendszert. Ennek indoka az, hogy kinevezésük kizárólag vezetői munkakör ellátására szól (nem működnek közre közvetlenül az intézmény szakmai feladatainak ellátásában), tevékenységüket ezért kiemelt vezetői felelősséggel és önállósággal látják el, velük szemben magasabb követelmények támaszthatók. A törvény önálló vezetői illetményalapot határoz meg, és tartalmazza az önálló vezetői besoroláson nyugvó illetménytáblát, ezzel párhuzamosan megszüntetve az általános szabályok szerinti besoroláson alapuló illetmény és az erre rakódó vezetői pótlék intézményét. A - közalkalmazotti illetményrendszerben általános alapelvként érvényesülő - alsóhatáros módon meghatározott tábla szerinti vezetői illetménytől felfelé csak minősítés eredményeként lehet eltérni.

A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
A pótlék mértéke:
a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,
b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

A törvény 77/A. § (1) szerint : „A kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente, legkésőbb március 31-ig - március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül - írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki. Prémiumfeladat kitűzése esetén rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél."

A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.

A prémium - ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is - mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a kinevezett magasabb vezető, illetve vezető - tizenharmadik havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetményének negyven százalékát.
A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető. Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kell kifizetni.
A kinevezett vezető kereset kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető.

A törvény 77/B. § (1) szerint: „A megbízott vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémiumfeladat kitűzésével, a prémiumra való jogosultság megállapításával és a prémium kifizetésével kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a kinevezett vezetőre vonatkozó szabályokat azzal, hogy a prémium mértéke naptári évenként nem haladhatja meg
a) a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát,
b) a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének öt százalékát.

A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért - jutalomban részesíthető. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a megbízott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - tizenharmadik havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetményének harminc százalékát. A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és kereset kiegészítésben nem részesíthető.
A törvény szintén a vezetői munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének ösztönzése céljából a honorálásuk illetmény melletti másik jelentős elemét, a teljesítménytől függő prémiumot szabályozza. A kinevezett vezetők számára a rendes juttatáson felüli díjazás csak előre meghatározott módon, prémiumként fizethető, munkáltatói mérlegelési jogon alapuló jutalomban nem részesíthetők. A jutalmazás a megbízott vezetők számára fennálló lehetőség, de csak a szakmai („beosztotti") feladataik ellentételezésére szolgálhat. A jutalom és prémium maximális mértékére vonatkozó szabályokat a törvény egységesen állapítja meg. A feladatokat és annak teljesítését minden esetben dokumentálni szükséges.

A törvény a fentiekkel összefüggésben kizárja a közalkalmazottak besorolására és pótlékaira vonatkozó általános szabályok alkalmazását a vezetői munkakörben foglalkoztatottakra nézve.
Az átmeneti szabályok rendelkeznek a tekintetben, hogy amennyiben a vezetői megbízással rendelkező kinevezett magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakul át, akkor a módosított törvény alkalmazása mellett sem lehet alacsonyabb a megállapított illetménye, mint a 2008. december 30-én irányadó besorolási illetménye és illetménypótlékainak együttes összege.

A fentiek alapján az említett szorzószámoktól eltérni lefelé nem lehet.