Miután a középkorúak abban a hitben éltek, hogy biztos a jövő, nehezen élik meg a jelenlegi helyzetet.
A változások, a gazdasági válság miatt egyre több ember él stresszben, és szorong - mondta dr. Simon Higin, az egri Markhot Ferenc Kórház Non-invazív Mátrix Osztály és az I. Számú Belgyógyászat és Gasztroenterológia részlegvezető főorvosa. - A stressz egyfelől jó, mert vészhelyzetben arra ösztökél, hogy küzdj vagy menekülj, ezért tudunk élni. Ugyanakkor a túlzott stressz, ami a munkahelyi, anyagi, párkapcsolati problémák miatt jelentkezik, alvászavarhoz, magas vérnyomáshoz, agyvérzéshez, ideg-összeroppanáshoz, infarktushoz vezethet. A szakterületemnél maradva a gyomorban és a bélrendszerben is komoly bajokat okozhat.
A főorvos kitért rá, hogy a stressz feldolgozása attól is függ, hogyan szocializálódtunk. Miután a középkorúak abban a hitben éltek, hogy biztos a jövő, nehezen élik meg a jelenlegi helyzetet. Egyre feszültebbek, s ez betegségek formájában is jelentkezhet. A családorvosokat felkeresők 60 százaléka az ilyen típusú bajokra panaszkodik. A vizsgálatok, a gyomor- és vastagbél-tükrözések gyakorta kimutatják, hogy valójában szervi eltérés nincs. Mégis puffad a hasuk, megváltozik a székelési rendjük: bogyós vagy híg, sürgetően rohanni kell a vécére.
Ez az irritábilis bélszindróma. Egyértelmű stresszbetegség. A szorongó ember nem tud jól emészteni, étkezés után egy kóros reflex azonnal a gyomorból beindítja a vastagbelet. Gázosodni kezd, a has görcsöl, puffadás jelentkezik. A beteget panaszai miatt - ha elmúlt 40 éves -megtükrözik, hogy kizárják a vastagbélrákot. S bár az utóbbi időszakban előretört ez a betegség, az esetek többségében nem erről, hanem az irritábilis bélszindrómáról van szó.
A főorvos hangsúlyozta, hogy ilyenkor a belgyógyászati, tüneti kezelés mellett pszichiátriai gondozás is indokolt. Hasi panaszok esetén, még ha stressz-betegségnek tartjuk is, ha fogyás, nyelészavar, véres széklet jelentkezik, ez veszélyt jelző tünet. Ilyenkor feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni, az eszközös vizsgálatok nem kerülhetők el. Enyhébb panaszokkal azonban a háziorvost kell felkeresnünk. Neki van annyi szakmai kompetenciája, hogy eldöntse, szükséges-e a szakorvosi vizsgálat, vagy funkcionális betegségben szenved a beteg.