A háziorvos megkerülhetetlen marad

Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára szerint a páciensek választási szabadsága nőni fog. A biztosítási reform bevezetése után a felírt gyógyszereket továbbra is bármely működő patikában ki lehet váltani, és az első panaszokkal továbbra is a háziorvost kell felkeresni.

Az államtitkár elmondta, a biztosítottak a rendszer átalakításával először a nyár elején egy értesítés formájában találkozhatnak, amelyben arról tájékoztatják: a területi elv alapján X vagy Y pénztár tagjává vált. Ha ezzel a levéllel az adott ellátásszervező nem nyeri el az értesített szimpátiáját, három hónapja lesz arra, hogy válasszon másikat. Ő válogathat, de a pénztárnak erre nem lesz lehetősége. A toborzási időszakban a jelentkezők egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevet, lakhelyet, születési dátumot és a taj-számot szabad csak feltüntetni. Az egészségi állapotra vonatkozó kérdés nem tehető fel, ezen az alapon tehát nem is lehet megszabadulni a költségesnek ígérkező üzletfelektől. 2009 januárjáig nem lesz egyéb változás.

Az átmeneti időszak első hat hónapjában, minden gyógyítóhely: a háziorvos, a szakorvosi rendelők, a kórházak éppúgy működnek, fogadnak mindenkit, mint azelőtt. Az államtitkár hozzátette: a pénztárak elvben szabadon köthetnek szerződést, a gyakorlatban viszont nem tehetik meg, hogy a területi ellátásra kötelezett ellátókkal ne legyen kapcsolatuk. A modellváltás után is marad az alapelv, hogy a rendszerben a háziorvos a beteg legfontosabb kapcsolata. Tőle kell elindulni, és hozzá kell a leletekkel visszaérkezni. A házi ápolás, a fertőző betegek gyógykezelése, a védőnői szolgálat továbbra is a kötelező biztosítási csomag része marad: jár minden biztosítottnak.

Mint ismert 22, száz százalékban állami tulajdonú egészségpénztár jön létre - ebből 18 a megyékben, négy pedig a fővárosban és Pest megyében -, s ezek kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészére pályázhatnak az üzleti befektetők. A kisebbségi tulajdonrészek elosztása pályázati előminősítést követő nyilvános liciten dől el. Egy-egy területre az a pályázó szerzi meg a működési jogot, amelyik a legtöbbet kínálja az árversenyben. Egy befektető több pénztár kisebbségi tulajdonrészét is megvásárolhatja, de ezek közül legfeljebb két megye lehet egymással határos. A pályázati kiírásban a minimális kikiáltási érték is szerepel majd, ám ezt a most nyilvánosságra hozott dokumentum nem tartalmazza.

Hiába rendelik a pénztárakat egy-egy területhez, működésük országos lesz: bárhonnan fogadhatnak ügyfeleket. Egy pénztár kezdetben minimum 500 ezer, maximum kétmillió biztosítottal kezdheti meg a működését. A későbbiekben megszűnik a kétmilliós felső korlát, a minimum létszámot pedig 250 ezerben határozzák meg. Kezdetben a jelenleg finanszírozott biztosítási ellátási csomag lényegében nem változik, ezt a szakértők kétségbe vonják, véleményük szerint szűkülhet a biztosítás fejében járó szolgáltatások köre. A szakmai koncepcióból az is kiderül, hogy ugyanazért a beavatkozásért eltérő összegű finanszírozást kaphatnak a szolgáltatók a különböző pénztáraktól, az eltérés akár húsz százalék is lehet. Megszűnne a kötelező szerződéskötés, azaz a pénztárak maguk döntenék el, hogy melyik szolgáltatóval kötnek szerződést. A betegek pedig csak olyan szolgáltatótól vehetnének igénybe nem sürgősségi ellátást, amelyikkel a pénztárjuknak szerződése van. Így szűkül a szabad orvos- és intézményválasztás lehetősége.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására vonatkozó kormányzati akarat megszületésétől kezdve figyelmeztet a Fidesz: alapvető feltételek nélkül nagyon kockázatos lépéseket tenni. Amikor a nyáron kiderült: a kórházak egy részének megszüntetésével vagy tevékenységi körük megcsonkításával, illetve az ellátások pénzügyi korlátozásával lehetetlen helyzetbe jutottak az intézmények, Orbán Viktor júliusban azt mondta: intézményfönntartóként a fideszes vezetésű önkormányzatok nonprofit gazdasági társaságokká alakíthatják át a kórházakat, és együttműködést szervezhetnek közöttük.

Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere, a törvényhozás egészségügyi bizottságának alelnöke elmondta, már 2001-ben megvetették az alapját, hogy a kórházak gazdasági társaságokká alakuljanak. Ebbe a folyamatba illeszkedik a patikák magánosítása, illetve az alapellátás, a háziorvosi praxisok gazdasági társasági formációban történő működtetése is. Mindezt a megváltozott körülmények indokolták. Mára még nehezebb helyzetbe kerültek a kórházak, mert a kormány eltörölte, megszüntette a címzett és céltámogatások rendszerét, lefaragta a fenntartó önkormányzatok kórházfejlesztési pénzkereteit. A gyógyító intézmények ellehetetlenültek, s már nyilvánosan is lehet tudni, hogy összes adósságuk meghaladja a hatvanmilliárd forintot. Mikola István szerint a rendszeridegen teljesítményvolumen-korlát is kedvezőtlen helyzetet teremtett. Ha ismét a Fidesz kapna megbízást a kormányzásra, eltörölné a teljesítmény volumenkorlátot.

Mikola István szerint a kórházak gazdasági társasággá alakulásának két feltétele van. Az egyik, hogy a közvagyon nem kerülhet magánkézbe, az intézménynek is köztulajdonban kell maradnia. A másik, hogy az átalakult kórházak csak nonprofit formában működhetnek, közhasznú céllal. Mikola szerint az intézményátalakításnak most pénzügyi akadálya is van, mert előbb konszolidációra volna szükség. Az egészségügyben azonban már most is káoszt lát a szakpolitikus. Úgy véli, ha ebbe a helyzetbe belép több nyereségérdekelt magánbiztosító, akkor a rendszer nagyon hamar összeomlik. A biztosítási rendszer átalakítására vonatkozó koalíciós megállapodásról azt mondta, „a parlament egészségügyi bizottságában ülők gyakorlatilag semmit sem tudnak az úgynevezett megállapodásról."

Az Egészségügyi Minisztérium tegnap hirdette meg az egészségbiztosítási reformról szóló társadalmi vitát, s már ma tárgyal a szakmával. Az egyeztetés kapcsán a szakmai szervezetek többsége attól tart, hogy a koncepciót megismerhetik, de érdemi beleszólást alig kapnak a döntésekbe. A koncepciót jövő szerdán már a kormány tárgyalja.

A minisztérium képviselői ma délelőtt találkoznak a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetőivel. Varga Imre, a szervezet elnöke szerint egyeztetni csak akkor lehetne, ha tudnák, miről kell véleményt mondaniuk. Az elnök elmondta, tegnap délutánig nem kapták meg a reformkoncepciót, így legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy a minisztériumban tájékoztatják őket az abban foglaltakról. Kiemelte: arra számítottak, legkésőbb a hétvégén eljut hozzájuk az anyag, amelyről a szervezet elnökségének kell közös állásfoglalást készítenie. Hasonlóan nyilatkozott az egyeztetésről Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. Éger István elmondta, hogy a dokumentációt ők sem kapták meg, így nekik sem volt még kialakult álláspontjuk a hét közepére várható ágazati érdekegyeztető fórumra. A kamarai vezető vitatta, hogy ilyen rövid idő alatt valódi társadalmi vitát lehetne folytatni, s nem számított arra sem, hogy véleményüket figyelembe veszi majd a minisztérium. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) jelölt elnöke, elmondta, örökösen él a remény, hogy álláspontjuk megjelenik a szabályozásban is. Megerősítette, hogy tegnap délután még az MKSZ-hez sem jutott el a koncepció, s hasonló gondokkal néznek majd szembe, mint a szakellátási szövetség, hiszen náluk is az elnökség alakítja ki az „összkórházi" álláspontot. Az előző ciklus szakminisztere úgy vélte, hogy az érintetteket bevonó társadalmi vitához hosszabb időre lenne szükség.