Aki felfedezte a méhnyakrákot okozó vírust

„A tudomány fejlődése lenyűgöző, de nem hiszem, hogy belátható időn belül valamennyi daganatos elváltozást hatékonyan tudjuk kezelni" – nyilatkozta a Népszabadságnak Harald zur Hausen német kutató, az orvosi Nobel-díj 2008-as kitüntetettje. Hausen professzor a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a Magyar Mikrobiológiai Társaság meghívására érkezett Budapestre, majd az ELTE-n a mikrobiológiai társaság tiszteleti tagjaként előadást tartott tegnap.

„A rákos megbetegedéseknek világszerte 21 százaléka hozható összefüggésbe fertőzésekkel - az infekciók kétharmadáért vírusok felelősek egyharmadáért baktériumok és mindössze egy százalékának áll a hátterében paraziták által előidézett kór. Feladatunk annak megakadályozása, hogy ezek a fertőzések daganatos elváltozást okozzanak s hogy megfelelő kezeléssel meggátoljuk a kórokozók pusztítását" - mondta Harald zur Hausen, aki a vírusos fertőzések felismerése terén hatalmas eredményt ért el.

Az 1970-es években uralkodó felfogással ellentétben a professzor ugyanis azt feltételezte hogy a humán papilloma-vírusnak (HPV) nagy szerepe van a méhnyakrákos esetek egy részének kialakulásában. Tíz év alatt a HPV különféle típusait próbálta kimutatni a rákos sejtekben, így 1983-ban fedezte fel a rákkeltő hatású HPV 16-os vírustörzset, 1984-ben pedig már igazolta, hogy a méhnyakrákos betegekből vett szövetmintákban a HPV 16-os és 18-as vírustörzs az esetek nagyjából 70 százalékában jelen van. Harald zur Hausen ezért vehette át 2008-ban az orvosi Nobel-díjat.

A Nobel-bizottság értékelése szerint a nemi úton terjedő fertőzések között a HPV a leggyakoribb, amely világszerte a népesség 50-80 százalékát érinti. A vírusnak több mint 100 típusa ismert: ezek közül nagyjából negyven a nemi szervek környékén fertőz, 15 pedig nagy valószínűsséggel méhnyakrákot okoz. A HPV ezen kívül néhány más ráktípus kialakulásáért is felelőssé tehető, így például a hüvelyi, a férfi nemi szervi vagy a szájüregi rákok megjelenésében is szerepet játszhat. A szövettani vizsgálatok alapján méhnyakrákosnak tekintett nők 99,7 százalékában megtalálható a HPV.

Hausen kutatásainak köszönhetően nők millióinál előzhető meg a daganatos elváltozás. Időről időre megkérdőjelezik a HPV elleni védőoltás hatékonyságát, de Hausen professzor szerint nem kérdéses a vakcina hasznossága, hiszen „a jelenleg elérhető leghatékonyabb anyagokról van szó. Folyamatosan kapcsolatban állok a hatóanyagot gyártó két céggel, tanácsaimat természetesen ingyen adom. A világon eddig ötvenmillió fiatal lányt oltottak be. Ez fantasztikus eredmény. Nagyon fontos tudni, hogy a nemi élet megkezdése előtti vakcináció közel 100 százalékos védettséget biztosít a védőoltásban levő HPV-típusok okozta rákos és jóindulatú megbetegedések ellen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene időnként méhnyakrák szűrésre menni".

Harald zur Hausen professzor úgy véli, a tudomány fejlődése lenyűgöző, de nem hiszi, hogy belátható időn belül valamennyi daganatos elváltozást hatékonyan lehet majd kezelni. Jelenleg a gyakori betegségek gyógyítására koncentrálnak a kutatók, a néhány embert érintő daganatok kezelésére kevesebb figyelem jut. Ennek ellenére a professzor optimista, mert most összehasonlíthatatlanul előrébb tart a tudomány, mint amikor a pályáját elkezdte.

„A világ több pontján is kiemelkedő szinten folynak a daganatos betegségekkel kapcsolatos kutatások. Néhány „forrópont" természetesen kijelölhető Európában és az Egyesült Államokban.

Jellemző a nemzetközi együttműködés, illetve a kutatások nemzetközi finanszírozása. A kutatási eredményeknek köszönhetően javulnak az emberek túlélési esélyei, de ezeket az esélyeket nem mindenki kapja meg. Ezen a téren az Egyesült Államok mutatói jobbak, mint az európai országok többségéé, nem beszélve más kontinensek adatairól" – vélte a Nobel-díjas kutató.