Csökkent értékű gyermekek

Alaposan átrendeződött a gyerekek egészségi állapotát rontó, illetve a halálukért felelős betegségek, külső okok térképe. A múlt évtizedben folyamatosan emelkedett egyes betegségek előfordulása: ma már kétszer annyi a cukorbeteg, magas vérnyomásos, elhízott és asztmás gyermek, mint korábban. A helyzetet rontja, hogy évről évre több a szenvedélybeteg - drog- és alkoholfogyasztó -serdülő is, és a korábban visszafogottabbnak mutatkozó lányok mára utolérték a fiúkat a részegségig fajuló alkoholfogyasztásban, ráadásul emelkedett a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek száma is.

A gyermekek haláláért felelős korábbi okok - daganatos megbetegedés, fejlődési rendellenesség, koraszülöttség - mellett előtérbe kerültek a balesetekből adódó tragédiák. A helyzet tehát lényegesen összetettebbé és súlyosabbá vált, ám az ellátórendszer átszervezése nemhogy orvosolta volna, tovább nehezítette a gyógyítást.

Velkey György szerint az elmúlt négy év sokkhatásszerű változásainak egyike az ágyszámok drasztikus csökkentése volt, amit az ágyak kihasználtságára alapoztak a döntéshozók. Csakhogy a gyerekellátásban a sok fertőző beteg elkülönítésre szorul, és nyáron - a balesetektől eltekintve - kevesebb az eset, ugyanakkor például a Bethesdában októbertől áprilisig alig lehet szabad ágyat találni. A gyerekek ellátása tehát nem tervezhető olyan pontosan, mint a felnőtteké, ezért is érthetetlen az ágyszámok farigcsálása. A főigazgató szerint időnként kifejezetten kritikus a helyzet, legutóbb két beteg csecsemő elhelyezéséért folyt egyezkedés a fővárosi kórházak között, mert sehol sem volt szabad ágy. Ráadásul még a gyermekintenzív-ágyak számát is jelentősen csökkentették a központi régióban, ami a legsúlyosabb betegek ellátását is veszélyezteti.

Mindezek mellett a kormány tavaly ősszel két ütemben csökkentette a kórházi gyermekellátás finanszírozását; az asztmás gyerekek kezelése például már kevesebb mint nyolcvan százalékát „éri" a fél évvel ezelőttinek, vagyis a gyakoribbá váló betegségre kevesebb pénz jut.

Az elmúlt éveket nem csak a hibás döntések jellemzik. A Bethesda néhány évvel ezelőtt huszonöt rehabilitációs ágyat kapott a minisztériumtól. Szakmai fejlesztéssel kialakították az osztályt, ám a járóbeteg-ellátásra nem kaptak lehetőséget, így nem tudták fölírni a gyógyászati segédeszközöket. Két évbe telt, amíg rendeződött a helyzet, addig „oldalágon", más szolgáltatók segítségével tartották életben az osztályt. Egyetlen adminisztratív lépés hiánya tehát két évig gátolta egy fontos ellátási forma működését. Országosan sem a rehabilitációs, sem a pszichiátriai ellátásról nem született döntés. Azt sem tudni, hogyan alakul a szakemberlétszám az ellátásban. A házi gyermekorvosok átlagéletkora hatvan év, s a kórházakban sincs utánpótlás, különösen az intenzív- és a pszichiátriai ellátásban. A főigazgató szerint a szakemberhiányt sürgősen kezelni kell, hogy megőrizhessük az évtizedek alatt kialakult és ma még valamelyest működő gyermekellátási kultúránkat.