Ma hozza nyilvánosságra az egészségbiztosítási reform részletes koncepcióját az Egészségügyi Minisztérium.
A körülbelül 40 oldalas dokumentumban egyebek mellett felvázolják a változtatás szükségességét, megindokolják, miért nem működik biztosítóként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és mi a tervezett változtatás fő iránya, illetve annak menetrendje. A tervezet szerint jelentősen csorbulhat a betegek orvosválasztáshoz való joga, mert a pénztárak eldönthetik, hogy melyik kórházzal, rendelővel, háziorvossal kötnek szerződést, s ügyfeleiket csak ott láthatják el. Ha például a régi családorvos nem egyezett meg a pénztárral, akkor a betegnek másikat kell keresnie, ahogyan csak oda utalhatják be, ahol szerződés van a saját biztosítóval.
A Fidesz és a KDNP vezető politikusai már többször kijelentették, ha hatalomra kerülnek, visszaforgatják a rendszert. A pénztárak a profitra nem kapnak állami garanciát, de a járulékot nem fizető állampolgárok után az inflációval növelt fix díjazás jár majd nekik.
Mint ismert, az állam jövőre 22 egészségpénztárat alakít, s ezekben kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek a magánbefektetők. A 22 pénztár ugyanennyi területet jelent: minden megye egy-egy egység, kivéve a Közép-magyarországi régiót (Budapest és Pest megye), amely négyet alkot. A befektetők ezekre a területekre licitálhatnak majd, s legalább félmillió, de legfeljebb másfél-kétmillió ember ellátását garantálniuk kell. A lap értesülése szerint egy befektető legfeljebb két egymás melletti megyére licitálhat.
A koncessziós jogok értékesítéséből az állam 50-100 milliárd forintos bevételre számít. A területi leosztás után a pénztárak ügyfeleket toboroznak: a koncepcióban leírtak szerint május és július között három hónapjuk lesz erre. Az EüM keddtől megkezdi a koncepció társadalmi vitáját: tárgyalnak a politikai pártokkal, a szakmai kamarákkal, a kórházak, rendelők, háziorvosok érdekvédelmi szövetségével is.