Egyszer volt, hol nem volt három ipari kém

Egy jelenleg is folyamatban lévő, a sajtóban kémügyként elhíresült büntetőeljárás azonban rámutat arra: a hazai közgyógyításban évente bizony hatalmas, milliárdos pénzek mozognak. Az ügyben a vám- és pénzügyőrség nyomozott, és a következőkre jutott: három fiatalember ipari titkokat szerzett meg Kern József egészségügyi nagyvállalkozó egyik cégétől, a Diagon Kft-től, méghozzá azért, hogy ezeket egy korábban a Kern-céggel üzletelő orosz társaságnak adja el. A vádlottak között találjuk Harmat Sándor egészségügyi szakembert, a Diagon korábbi munkavállalóját.

A vámhatóság rögzítette, hogy Harmat 2005 elejétől 2007 decemberéig állt Kern József cégének alkalmazásában, ahol kezdetben üzletkötőként, később minőségbiztosítási vezetőként tevékenykedett. A hatóság szerint így hozzáférhetett a Diagon féltve őrzött ipari titkaihoz és üzletfeleinek listájához. A pénzügyőrség feltételezése szerint a fiatalember azért lépett ki 2007 végén a Diagontól, hogy ezután egy konkurens hazai cégnél helyezkedjen el, s ott felhasználja mindazt az információt, amit Kern József vállalkozásától megszerzett. Ennek érdekében munkaviszonyának utolsó hónapjaiban tízezer különféle adatot töltött le a saját számítógépére.

Majd Harmat - áll a hatóság gyanúsításáról szóló korábbi közlésében - 2008 elején munkába is állt a konkurens vállalkozásánál, s azonnal megkereste a Diagonnal korábban üzletelő orosz társaságot, a Lytech Ltd. Co.-t. A vám- és pénzügyőrség szerint Harmat Sándor az oroszoknak akarta eladni azt a tudást, amire Kern József cégétől tett szert. A férfiak és az oroszok tárgyalásokba is fogtak, s Moszkvában beszéltek meg találkozót. Ám Harmat és társa nem jutott el az orosz fővárosba, a nyomozók ugyanis a budapesti repülőtéren 2008 májusában őrizetbe vették, így útjuk Moszkva helyett a budapesti Gyorskocsi utcába vezetett.

A vámhatóság igazságügyi orvos szakértőt, valamint adó-, könyv- és járulékszakértőt rendelt ki, akik arra jutottak: Harmat és társai szabadalommal védett titkokhoz jutottak hozzá jogellenesen, s ezzel 4 111719 360 forint kárt okoztak a Diagonnak. A pénzügyőrség március végén vádemelési javaslattal továbbította az aktát az ügyészségnek, amely április közepén vádat is emelt.

A Magyar Nemzet információi szerint az ügyészség elfogadta a nyomozó hatóság megállapításait, s vádját arra alapozta. A vádlottak, vagyis a feltételezett ipari kémek egyike, Harmat Sándor merőben másképp emlékszik a történtekre, és elmondta mindazt, amit a nyomozás során a hatósággal vallomás formájában megosztott vagy észrevételként jegyzőkönyvbe vetetett.

A férfi évekig dolgozott Kern József cégénél. A ranglétrán fokozatosan lépett feljebb, mígnem úgynevezett minőségbiztosítási vezető lett. E beosztásban a vállalkozás szinte valamennyi ügyére rálátott, így pontosan tudja, miképpen jutott a Diagon Kft. odáig, hogy a magyar egészségügyben évente milliárdos forgalmat bonyolítson. A jól menő üzletet a vérvizsgálatokban találta meg a nagyvállalkozó társasága: speciális, külföldi tulajdonú, de itthon használt gépekhez készít segédanyagot. Harmat a folyamatot a nyomozóknak az alábbiakban foglalta össze. A multicégek hazánkba küldik a vérvizsgálatokat végző gépeket. A műszerek a nyugati nagyvállalatok tulajdonában maradnak, de a magyar egészségügyi intézmények használhatják azokat. A drága eszközök csak bizonyos fajtájú, meghatározott segédanyagokkal működnek.

Ezeket az egyébként szabadalommal védett készítményeket elméletileg a gépek külföldi gyártóitól szerezhetné be a hazai közegészségügy, ám ez, már csak a szállítási költségek miatt is, igen drága dolog. A kiadásokat úgy lehet lefaragni, ha valaki a segédanyagokat itthon legyártja. Igen ám, de a berendezéseket és a készítményeket is nemzetközi jogi oltalommal védették le a nyugati cégek. Vagyis az anyagok magyarországi előállításához engedélyt kellene kérni a jog tulajdonosaitól, ami szintén komoly summát emésztene fel. A szabadalmaztatott és levédett készítmények pontos összetétele az interneten könnyedén fellelhető.

Nyomozásának végén a vámhatóság arra jutott: Harmat Sándor a Diagon Kft. vérvizsgálatokhoz használható szabadalmának összetevőit a saját számítógépére lementette, s az adatokkal haszonszerzés végett Oroszországban házalt. Emiatt pedig alaposan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, nevezetesen gazdasági titok és úgynevezett iparjogvédelmi jogok megsértésével. Álláspontját a pénzügyőrség szakértői véleményre alapozta. Iratok alapján a vámhatóság 2008 júniusában levélben megkereste a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Iparjogvédelmi Szakértői Testületet, s azt kérdezte: tudna-e a grémium szakértőt adni a kémügyhöz? A két héttel később kelt válaszból kiderült, hogy iparjogvédelmi jogvitákban a testülettói valóban kérhető szakvélemény. Dacára mindennek, a vám- és pénzügyőrség másként döntött és mégis igazságügyi orvos szakértőt bízott meg az eset tisztázásával. Az akkor még gyanúsított férfiak ezt igencsak furcsállták, s az eljárás alatt többször is értetlenségüknek adtak hangot, mondván: a szabadalmi felvetést miért nem szabadalmi szakértővel vizsgáltatják ki. Az igazságügyi szakértőnek egyébiránt arra kellett választ adnia, hogy a Harmattól és társától lefoglalt számítógépeken, elektronikus adathordozókon fellelhető-e a Diagon Kft. idehaza védett szabadalma.

Szakvéleményükben a kirendelt hozzáértők megállapították, hogy a szóban forgó titkok részben és egészben megtalálhatók a két férfi számítógépein. Harmat Sándor ezt nem vitatta. Azt viszont igen, hogy e tény önmagában elegendő-e ahhoz, hogy bűnösségét kimondják. Igazának alátámasztásául több szakértői véleményt is beszerzett, amiket el is juttatott a hatóságnak. Az egyik éppen az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökétől származott, aki egyebek közt azt írta: önmagában az, hogy valakinél írott vagy elektronikus formában megtalálnak egy szabadalmi leírást, nem tekinthető a szabadalmi oltalomból eredő jog megsértésének. Hasonlóan fogalmazott Török Ferenc magyar és európai szabadalmi ügyvivő is. A neves, európai szaktestületekben tevékenykedő szakember rámutatott: a fiatalemberek csak abban az esetben sértették volna meg a Diagon Kft. szabadalomhoz fűződő magyar jogát, ha a védett terméket itthon gyártották volna, vagy akkor, ha a más államban előállított ilyen készítményeket az országba behoztak volna. Ugyanis a Kern-cég szabadalmát az idehaza bejegyzett oltalom csak Magyarországon védi, másutt nem, így külföldi, akár iparszerű elkészítésének nincs semmilyen jogi akadálya.

S annak sincs, hogy a szabadalom leírását bárki megszerezze, magánál tartsa. A szabadalmat ugyanis nyilvánosságra kell hozni, és az újítást ezután bárki tanulmányozhatja, vizsgálhatja, sőt magáncélra fel is használhatja. - Egy szabadalmi irat ebből a szempontból egyenértékű bármely engedélyezett újsággal, könyvvel - írta a hozzáértő a hatósághoz is eljuttatott szakvéleményében. Bár Harmat Sándor többször is indítványozta a független szakértők véleményének figyelembevételét, a hatóság nem tett eleget a kérésének. Miként annak sem, hogy a nyomozók vizsgálják azt meg, a Diagon milyen jogi felhatalmazás alapján állítja elő idehaza a külföldi cégek által szabadalmaztatott segédanyagokat. Ez azért lett volna fontos Harmatnak, mert -miként azt több hivatalos észrevételében is közölte - Kern cégétől a szóban forgó titkokat már csak azért sem tudta törvényellenesen megszerezni, mert a nagyvállalkozó társasága jogilag tisztátalan módon jutott a védett információkhoz. Azaz: engedély nélkül lemásolta az interneten megtalálható, szabadalmaztatott összetevőket.

A férfi cáfolni tudja azt az állítást is, miszerint hordozható számítógépére azért mentett le számos fontos információt, hogy a titkokat a korábban a Kern-céggel üzletelő orosz Lytech nevű társaságnak eladja. Egyrészt az oroszok már megkapták magától a Diagontól az adatokat - állítja a fiatalember -, így azokat ha akarta sem tudta volna nekik még egyszer eladni. Másrészt Harmat közölte, ő viszont olyan technológiát kínált az oroszoknak, amit Kern József cége nem is ismert. Harmat - védekezését bizonyítandó - azt kérelmezte, hogy a pénzügyőrség hallgassa meg az orosz cég képviselőit, de erre nem voltak hajlandók. Nyilatkozatában a Lytech nevű orosz vállalkozás vezetője az esetről azt írta: „Csak sajnálni tudlak titeket, magyarokat, akik egy olyan országban éltek, ahol ez megtörténhet. Mondom ezt azért, mert állítólag az én személyem is érintett a vád által előadott hazugságokban, ám a magyar hatóságok elzárkóznak attól hogy engem meghallgassanak. Persze akkor kiderülne az igazság, ami nyilvánvalóan nem cél. Egy demokráciában ez nem fordulhatna elő."

Az orosz társaság tudatta még, hogy Kern cégével azért szakadt meg az üzleti kapcsolat, mert a Diagon nem fizette ki egy korábban kiállított számláját. Mivel Harmat Sándor indítványait folyamatos elutasították, a fiatalember azt állítja, hogy az ügyészség által felügyelt eljárás egyoldalúan, elfogultan zajlott le. E kijelentését egyébként jegyzőkönyvbe is mondta.