• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Eltékozolt szabadalom

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Nem Magyarországé, hanem Indiáé lehet a világszenzációnak számító neurokibernetikus művégtag gyártási joga.

Nem Magyarországé, hanem Indiáé lehet a világszenzációnak számító neurokibernetikus művégtag gyártási joga, mivel a magyar kormány nem áldozott erre a célra másfél millió dollárt. A miniszterelnök delegációjával együtt Páli Jenő doktor, feltaláló is ott volt Indiában, ahol a találmány befejezéséhez szükséges pénz fejében megkezdődtek a gyártási jogról szóló tárgyalások – tájékoztat a Magyar Nemzet.

A világszenzációnak számító művégtagot Páli Jenő, a Biokibernetika Kft., a Semmelweis Egyetem első kutatás-fejlesztési cégének vezetője „találta ki" kollégáival együtt. A neurobiológus doktor már egyetemi évei alatt is az idegrendszeri sérülésekkel, a regenerációval foglalkozott, akkor még csak az állatkísérletek szintjén. Az egyik projektben a patkányok bajuszszőrrendszerét tanulmányozták, amely az élővilágban - a jelenlegi ismereteink szerint - a legérzékenyebb tapintórendszer, így került közel a testérzékelés témaköréhez. A találmányának leglényegesebb eleme az a mesterséges tapintórendszer, amely az emberi bőr működését modellezi. A kar csonkjában több ezer idegvégződés található: ezekhez kapcsolódik az elképzelt rendszer. Az idegek, idegrostok törvényszerű hegesedését, elhalását speciális őssejttenyészetekkel akadályoznák meg a kapcsolódási felületeken.

Természetesen ez a technika nemcsak a kar, de a láb elvesztése esetén is alkalmazható. Ráadásul az alsó végtag pótlása jóval egyszerűbb feladat. De a találmány segítségével a gerincsérülteket is talpra lehetne állítani. Az agy és az alsó végtagok közötti információáramlás helyreállításával, vagyis a tapintófelület, a számítógép és a rádióhullámok kombinációjával, saját izomerejükkel képesek lennének járni.

2004-ben Páli Jenő megkapta az európai uniós szabadalmi oltalmat. Az elképzelése olyan átütő világújdonság volt, hogy változtatás nélkül, azonnal megkapta a szabadalmi jogokat. Az indiaiak másfél millió dolláros, közel negyedmilliárd forintnyi befektetése elegendő lenne arra, hogy a még szükséges fejlesztéseket - a művégtag lekicsinyítését - befejezzék, amihez még 1-2 év kell.