Közösségi rendelet szabályozza, hogy az unió állampolgárait ugyanaz az egészségügyi szolgáltatás illeti meg hazájukon kívül is, ami otthon.
Eddig ez csak a sürgősségi ellátásra volt érvényes. Közösségi szakpolitikusok hosszú távon azt is elképzelhetőnek tartják: nemzetközi verseny indul az egészségügyben, így válhat szabadabbá a kórházválasztás.
Az egészségügy jövőjéről rendezett kétnapos budapesti konferencián uniós politikusok és szakemberek vitatták meg a szükséges reformokat. Négy éve fogadta el az Európai Parlament (EP) az egészségügyet is érintő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendeletet. Szakemberek vitáznak azon, hogyan hangolhatóak össze a nemzetközi rendszerek, miközben az átjárható egészségügy hosszú távon versenyt teremt.
Az Európai Parlament nem alkotott irányelvet az egészségügyi szolgáltatások egységesítésére, azokat nemzeti hatáskörben hagyta, de nyomatékosította: az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása befolyásolja a szociális biztonsági rendszereket, ezzel pedig az európai szociális modell fejlődését. A közösségi politika sikerét jelentős mértékben meghatározza, hogy miképpen alakítják át a tagállamok egészségügyi rendszerét.
A finanszírozás európai probléma. Szakpolitikusok állítják, hosszú távú változtatások nélkül összeomlik az európai egészségügy. Őry Csaba, az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságának néppárti helyettes koordinátora nemzetközi találkozóra hívta az unió vezető szakembereit, hogy megvitassák a lehetséges kiutat. Szerinte a betegek érdekeit szolgáló, haszonelvű és célorientált egészségügy szükséges, ami előbb-utóbb versenyt teremt a tagállamok között.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a konferenciát jó alkalomnak tartotta arra, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét, óriási potenciál rejlik a hazai egészségügyi szolgáltatásokban. Elképzelhetőnek tartja, hogy ne a magyar orvosok járjanak Angliába dolgozni, hanem az angol betegek jöjjenek Magyarországra. Úgy látja, a magyarok nem külföldi gyógykezelésre szocializálódtak, nem hiszi, hogy a bizalmon alapuló orvos-beteg viszonyt feladják.
Őry Csaba képviselő szerint azonban a szemléletnek változnia kell. „Amikor egy betegnek itthon fél évet kell várakoznia a műtéti beavatkozásra, de más országban nem, akkor uniós joga, hogy a számára legjobb ellátást kapja. A külföldi kezelését a hazai biztosítási díjából kell fedezni." A tanácskozáson felmerült, egyelőre nem tisztázott a nemzetközi közös finanszírozás modellje.
A nemzeti modellek eltérőek, a találkozó meghívottjai mind elismerték, elkerülhetetlen a reform. Peer Köpf, a Német Kórházi Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: Németországban is dolgoznak az egészségügyi rendszer átalakításán. Ott a megoldást az orvosi bérek emelésében látják. Hozzátette: náluk az egészségügyről, mint üzletről gondolkodnak, a hosszú távon megvalósuló verseny alapfeltételének ezért a megbecsült szakembergárdát tartják.