A hírek szerint igen hamar száz fölé emelkedett a közös marketingre jelentkező fogászatok száma.
Becslések szerint az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul. A kezelések java részét az ország jól behatárolható területein végzik. A külföldi páciensek több mint felét Budapest vonzza, a többi vendég nagyrészt a Nyugat-Európából kocsival is könnyen elérhető területekre érkezik. Ezalatt főként Sopron, Szombathely, Mosonmagyaróvár, Győr, Bük és Hévíz értendő.
Kisebb mértékben a betegek ellátásába bekapcsolódik többek közt Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Gyula, Szekszárd és Pécs is. Arra nemigen van esély, hogy a „fogturisták" hasznot hozzanak a határtól távolabb lévő, kisebb vagy a termálturizmusban nem érintett településeknek. A kormány az egészségturizmust – ezen belül a fogászati célú idegenforgalmat – a magyar gazdaság kitörési lehetőségei közé sorolja. E céllal ítélt meg a kabinet egymilliárd forintot a hazai fogászatok számára.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által minap bejelentett és a Magyar Fogászati Turizmus Programiroda által megvalósítandó program elsősorban központosított reklámot jelent majd a hazai lehetőségekről a lehetséges külföldi páciensek számára. S bár a hírek szerint igen hamar száz fölé emelkedett a közös marketingre jelentkező fogászatok száma, a szakemberek egy része kételkedik a reklám hasznában. Érvelésük szerint azért, mert akinek jól megy, már maga is megoldotta a külföldi kapcsolatok kiépítését. Annak pedig, aki „benevezne" a fogászati turizmusba, elsősorban szebb és jobban felszerelt rendelőre volna ehhez szüksége, és jelentősebb tőkére.
A külföldi betegek fogadására alkalmas rendelő kialakítása ugyanis a szakmabeliek szerint komoly anyagi terhet jelent. Egy fogorvosi széket ugyan már 2-3 millió forintért is be lehet szerezni, de bőven rá lehet költeni tízmillió forint fölötti összeget is. Ez pedig még csak a kezdet, hiszen egy panoráma-röntgengép ára tízmillió forint körül van, egy dentál-CT pedig 35-50 millió forintért szerezhető be – és akkor még nem beszéltünk a rendelő számítógépes hátteréről, a fogorvosok és az asszisztensek folyamatos képzéséről.
Ráadásul a fogászati turizmus motorja az implantátumok beültetése, ehhez pedig a megfelelő nemzetközi diploma megszerzése is 3-4 millió forintba kerül.
– A magyar fogorvosok árelőnye a beültetések terén a legnagyobb, mivel abból az összegből, amibe Angliában egy implantátum kerül, Magyarországon hármat kaphat a páciens. Emiatt van az, hogy a becslések szerint ez adja a külföldiek összes kezelésének 90 százalékát – mondta Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója. Azt, hogy az ide látogató fogturisták elsősorban komplett kezeléseket vesznek igénybe, más fogorvosok is megerősítették.
– A mi vendégkörünk 30 százaléka külföldi, többségük pedig Ausztriából, valamint Svájcból érkezik, és főleg nagy fogpótlásokat, implantátumokat kér – mondta Solymosi Péter, a győri Solydent fogorvosi rendelő főorvosa, majd hozzátette, hogy betegeik rendelőjüket általában „szájhagyomány" útján keresik fel, és míg Ausztriából tipikusan közvetítő nélkül érkeznek, addig Svájcból egy utazási irodán keresztül jutnak el hozzájuk.