A szabad szolgáltatásválasztás azt jelenti: az EU teljes területén jogosultak a saját biztosítójuk által fizetett ellátásra.
Gyógyszerek, gyógykezelések válhatnak „határtalanná" az egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról nemrégiben elfogadott brüsszeli irányelvjavaslat szerint. A testület tervei szerint félmilliárd európai polgár számára válna lehetővé, hogy bármely uniós tagállamban igénybe vegyen egészségügyi ellátást elvileg.
A szakember a tervezetről azt mondja: a „zöld út" belső szabályozók nélkül megvalósíthatatlan. A költségeket saját országának társadalombiztosítója fedezné. A javaslat igencsak bővítené a betegek lehetőségeit. Sajátos helyzetet teremthet azonban, ha az egyre hosszabb várólistákat „kívülről" kezdenék megkerülni az emberek. A szabad szolgáltatásválasztás azt jelenti: az EU teljes területén jogosultak a saját biztosítójuk által fizetett ellátásra. Kérdés, hogy ha egy beteg úgy dönthet-e egy beteg úgy, hogy az epekövét, a gerincsérvét vagy csípőficamát mondjuk külföldön, Ausztriában kívánja megműttetni. Igaz, korlátot állít fel, hogy a tervek szerint a külföldön egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegek költségeit csak oly mértékben térítenék meg, mint ha odahaza részesültek volna az ellátásban. Ha Ausztriában többe kerül a műtét vagy a kezelés, mint itthon, akkor a különbözetet a betegnek kell kifizetnie.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a különböző uniós országok egészségügyi rendszerei annyira eltérőek, hogy összehangolásukhoz a jelenlegieknél sokkal részletesebben kidolgozott szabályokra lenne szükség. - Ha a külföldi kórháznak a magyar pénztár az itteni árakat fizeti, nyilván nem lesz érdeke elvégezni a beavatkozást. Ahogy az itteniek sem fogják teljesítménykorlátjuk terhére, ráadásul a magyar betegek rovására ellátni a külföldieket, ha ők is csak a hazai árakat fizetik.
Lengyel Balázs, az OEP főosztályvezetője szerint egy irányelv elfogadásával nem változik a rendszer. A rendszerek olyannyira eltérnek egymástól, hogy ha pusztán a „zöld utat" adnák meg, részletes belső szabályozók nélkül valószínűleg több ország egészségügyét az összeomlás fenyegetné.